Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

vető változások következtek be Mohács után Miskolcon és közvetlen környékén. Ez a változás összefüggött a legjelentősebb környékbeli egyházi birtokosok, a szerzetesrendi kolostorok fizikai megsemmisülésével. A középkor végén jelentős jövedelmet termelt, és szinte mintagazdaságként működött tapolcai bencés monostor Mohács után a földdel lett egyenlővé,

93 de a Szepesi Kamara által 1570-ben felvett urbárium a romos apátsági kolostor „monasterium ad abbatiam pertinens [...] modo desertum iacet" jószágait még középkori végi integritásukban mutatja.

94 Az apát birtokai: Tapolca valamint 3 falu: Görömböly, Nolaj és a Tisza menti Valk, ehhez járultak még a miskolci ingatlanok: a fő utcai apátsági kúria külsőségeivel és a középkori forrásokban még nem említett kétkövű malom. A tapolcai és görömbölyi birtokrész Miskolccal határos, de az alföldi Sajó-menti Nolaj és a Tiszához közeli Valk sincs az egykori tapolcai birtokközponttól messze (17. ábra). Tapolca és Görömböly viszonylag népes helységek egymás mellett, de a falu (possessio) státuszt csak Görömböly éri el, ugyanis telkes jobbágyok csak Görömbölyön élnek, de itt is nagyszámú zsellérség lakik. A zsellérek között van házas és szántófölddel bíró, szántó nélküli házas, valamint más házában lakó. Tapolcán pedig, a lerombolt kolostor mellett zsellértelepülés alakul ki a XVI. század közepén, házas zsellérekkel. A zsellérek túlsúlya érthető, hiszen az apátsági szőlőhegyek híresen jó borokat teremnek. A két helységnek közösen volt egy erdeje, amelyet nemcsak a faluk lakói használhattak erdőélésre, hanem az extraneus szőlőbirtokosok is innen vághattak szőlőkarókat itteni szőleikhez.

95 Ezek között a szomszédos Miskolcról igen sokan voltak, 1594-ben Görömbölyön és Tapolcán 83 olyan miskolci extraneus ad bordézsmát, akinek Miskolcon egyálta93 KUBINYI A. (szerk.) 1996. 242-243. pp. 94 Conscriptio bonorum abbaciae de Tapolcza et proventuum eorundem facta ex commissione camerae Scepuensis sacrae caesareae regiaeque maiestatis per egregium Fraciscum Ursinum et Franciscum Komornik, die 19. Junii, anni 1570. MOL UeC 60/71. Az urbárium megvan másolatban a tapolcai apátok iratai között is, kiegészítve Valk 1578-as összeírásával. FLE AV N° 2066. Az urbáriumra a továbbiakban külön nem hivatkozunk. 95 Tapolcza. Extraneis vineas in promonthorio dicti possessionis habentibus licitum est de sliva eius possessionis pálos in vineam portare.