Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)
FELSŐ-MAGYARORSZÁG ÉS MISKOLC HÁROM HATALOM SZORÍTÁSÁBAN - NAGY MAGDOLNA
seggel nem a teljes portaszámot tartalmazták, csupán a korábban mentességet élvezőket. Másrészt az a nézet sem tartható, miszerint több adóegység volt ugyan, de csak ennyitől hajthatták be a királyi kincstár számára igényelt hozzájárulást. 52 Az adót a portaszám alapján vetették ki, azonban a város együtt fizette, nem külön adóalanyonként. A jegyzékben szereplő „turcis subjecti" megjelölés nem egy településen belül tett megkülönböztetést, hanem - a fizetési szokásoknak megfelelően - a város, falu egészét határozták meg így a király dicatorai. Mint láttuk, a megkülönböztetésre abból a szempontból volt szükség, hogy a „turcis subjecti" helységektől - a kettős adózás miatt - csak a fele összeget kérjék a magyar uralkodó számára. Az összeírásokban csak a borsodi összportaszám mellett találunk olyan elkülönítést, hogy ezekből mennyi adózik a töröknek is és mennyi pusztán a magyar királynak. A fentiek miatt nehezen alkothatunk képet Miskolc XVII. századi anyagi erejéről, ezzel összefüggően a pénzbeli, természetbeni kivetésekből való részesedéséről, a katonaállításban betöltött szerepéről. Ugyancsak nehézségekbe ütközik a bekövetkezett pusztulás felmérése, amire leginkább az adócsökkentésekből és a török, illetve magyar és erdélyi oltalomlevelekből következtethetünk. Mint tudjuk, a követeléseket nem szívesen csökkentette a török kincstár, ha bekövetkezett, annak komoly oka lehetett. A XVII. század folyamán többször előfordult, hogy a miskolci vezetés kérését támogatva kevesebbel is beérték. Elsősorban a fejadó csökkentésére került sor, rendszerint a katonai események, a kóborlók fosztogatásai vagy éppen valamilyen természeti csapás okozta átmeneti problémák miatt. 1628-ban Egerből hozzájárultak, hogy a város 100 fekete gurussal, azaz kb. 35 forinttal kevesebbet adjon. 1630-ban újabb 100 gurussal csökkentve 1200-at követeltek. Az 1630-as évek közepén az alábbiak szerint határozták meg a miskolci adót: az egri lovasok számára a város fizet 1100 fekete gurust (kb. 385 forint), akiknek még 220 szekér szénát is szállít; az egri várnak ágyútalpat készít, valamint Szolnok várából Egerbe vitt 300 kila kincstári kölest. 52 SZENDREI J. 1886-1911. 2. köt. 174., 217. p.
