Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

3. A 15 hordó bor, mint kilencedjövedelem, tőkéje (hordónként 15 forintot számítva): 4500 forint. 4. Az évi 400-500 forint jövedelmet hozó kocsmáitatás tőkéje: 8000 forint. 5. A mészárszék jövedelme évi 19 forint, a tőke: 380 forint. 6. A vásárbevétel 200 forint, sőt több, tőkéje 4000 forint. 7. A Hallerek miskolci rezidenciális házának értéke: 600 forint. A Hallerek miskolci birtokrészét összesen 18 938 forintra becsül­ték a korszak végén, ha a Chernel-Szepessy portio körülbelül 10 %-os értékét hozzáadjuk, a teljes földesúri tulajdon 20 000-21 000 fo­rintnyi értékhez közelít. Az értékbecslés a valódi értéken felül sok­kal inkább alkalmas a jövedelmi arányok illusztrálására, egyszer­smind a kor jövedelmi és gazdasági változásainak jellemzésére. Míg az 1563. évi kamarai összeírások az uradalom fő bevételei között a földesúri kilencedeket állapították meg, s a borkilenced mellett a ga­bonáét is, a korszak végére a gabonajövedelem a telkes jobbágyok társadalmi emelkedése, megszerzett kiváltságaik miatt teljesen el­tűnt Miskolcon, s a bordézsma is alacsony, bár az évi 15-20 hordó mennyisége mutatja, a szőlők dézsmamentességéről nehezebben mondtak le a földesurak, mint a telkek külsőségeinek földesúri jö­vedelméről. A jövedelmek között a korszakban a kocsmáitatás ma­radt a legfőbb forrásnak, és igen magas volt a vásárvámokból be­folyt összeg is, ami Miskolc központi, piackörzeti jellegének köszön­hető. A jövedelmi arányokat tekintve egyre inkább érthető, hogy Haller Sámuel Miskolcon majort állított fel, rezidenciát épített ki, elsőként a földesurak közül. Mivel a diósgyőri uradalom 1570 után condominium lett, több család együttes birtoklásával, az örökölt vagy pénzen zálogba vett részjószágokat a tulajdon arányában osztották meg. 1612-ben be­deghi Nyáry Pál így ír a birtok - a helységek jobbágytelkei és a majorság - felosztásáról: „Az várat és az várast [= Diósgyőrt] Miskolc­cal egyetemben és hat falujával megosztottuk, a jószághoz ismét ennek utá­na kezdünk" P Ugyanígy osztották meg egymás között a jobbágyaik­75 MOL P 707 N° 10651.

Next

/
Oldalképek
Tartalom