Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

özvegye, Kun Mártonné Legendy Margit osztozik,

288 s további sorsa talán a református egyház birtoklásával fonódik össze. Az Avas-hegy városrészének legnevezetesebb lakóépülete az első prédikátor háza volt, ahová 1616-ban törökök törtek, amint az akkor prédikátor, Miskolci Csulyak István feljegyezte naplójában.

289 Az első prédikátor telkével egybefüggően feküdt a skóla középkori eredetű épülete, amelyet a XVII. században szintén átalakítottak, bővítettek.

290 Az iskola két nagy terme az oktatás célját szolgálta, s itt lakott az iskolamester is, akinek külön épületet húztak fel. 1737-ben új épületet emelve az iskolához, a régit is felmérték, amely két részből állt, az egyik részben kőből, részben paticsból épült, mérete kb. 11x13 m, a másik teljesen sárból és fából állt, mérete kb. 7x10 m.

291 Ezek az egyszerű, a kőalapra vesszőből, fából és sárból tapasztott épületek a bentlakó diákok lakó- és hálóhelyeként is szolgáltak. Az iskola nemcsak a tudomány, a vallás szentélye volt az újkori Miskolc lakóinak szemében, hanem bizonyos bűnös cselekedeteké is. Ez derül ki egy 1685-ben történt esetből, ahol a vármegye előtt két miskolci nemesasszony áll egymással szemben. Szőcs István özvegye, Dobecz Örzsik ugyanis 1683-ban Nemes Jánosné Bodnár Katának azt kiáltotta oda a Piac utcán, hogy „ne hagyja az scholában, az miskolciban, az ő főkötőjét, avagy a korcsmán, mellyet a felveres simpliciter tagad, hogy sem az scholában, sem penig korcsmán főkötőjét nem hattá, sőt még scholában sem volt [...] a felperes viszont kész leülni az alperes előtt és comprobállja [= bizonyítja] szavahihető tanúi által, hogy a főkötőjét a scholában avagy az korcsmán az deákoknál hattá". A tanúk vallomásából is kiderül, hogy alig lehet rosszabbat mondani egy asszonyról, mint hogy a „főkötőjét is elhullatja az oskolában".

191 A perben az iskola a kocsmával egyenlőképpen a diákok szórakozóhelyeként tűnik fel, ahová még nemesasszonyok is be-betérhetnek. 1864-ben is parázna288 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/1. 3. köt. 676-677. p. 289 GYULAI É. 1996/a 290 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 525. p. 291 Tandem assumpsimus antiqui aedificii dimensurationem, cujus unius ordinis, quod erat partim ex muro partim ex luto exstructum, longitudo constituit orgias 6, latitudo similiter orgias 6 et pedes 4 et medium. Alterius ordinis, quod pure ex luto et ligno aedificatum fuerat, longitudo constituit orgias 5 et pedem 1, latitudo orgias 3 et pedes 4 et medium, insimul sumptum. B.-A.-Z. m. Lt. XV-17. A miskolci iskola, 1737. 292 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 10. köt. 559. p.