Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

búzáknak az árát és javallottak is/'

270 De harang jelezhette az ítéletvégrehajtást, kivégzést is a városnak. 1633-ban Tekse Istvánt a miskolci bíró és tanács lopásért akasztófára ítélte, „és ugyan ki is harangoztak az törvény szerint való büntetőhelyre", de a földesúrnő, Nyáry Miklósné kivette a bűnöst a város kezéből, majd a város is megbocsátott neki.

271 A templomnak és környékének képe és a város életében betöltött szerepe nemcsak a torony felépülésével módosult, hanem azzal is, hogy a katolikus kápolnák egyikét bejárattá alakították át. 1649-ben ismét csak a templom temetője (cinterem) és kerítéssel védett környéke a helyszíne a város újabb állatásának Kecskeméti István és Eötvös János felperesek miskolci nemesek elleni perében.

272 Nemcsak a városi gyűlések, hanem bíróválasztás is folyt a templomban.

273 Bár a templom, mint helyszín fontos szerepet vitt a város egyházon kívüli közéletében is, az emberek képzeletében igen erős volt szent hely jellege, de nemcsak a templomtérnek, hanem a kerítésen belüli területnek is. Ezért válthatott ki nagy felháborodást a város közvéleményéből egy igencsak „profán", sőt bűnös, szentségtörő (sacrilegus) cselekedet 1672-ben, amikor Dőry András a templom kerítésén belül „az Szentséges hely határán belől" súlyosan megsebesítette Poroszlay Mártont.

274 A hely szentsége, közéleti funkciója mellett a templomnak volt bizonyos reprezentatív jellege is, amely szorosan összefüggött a vallásgyakorlattal, istentiszteletekkel, illetve azzal, hogy a templomba járás kötelező és általános gyakorlata során a templomi ülésrend és társadalmi státusz szorosan összefüggött, saját szék, ülés birtoklása komoly presztízst feltételezett. A templom eme reprezentációs fel270 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. XII. 322. 271 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 224. p. 272 2649. Pünkösd innepe napja tájában az alperesek Miskolc városának határában lévő nagy Templom cintermében és palánk kerítésében ezen felperesek ellen, mint nyilvánvaló gonosztevők ellen, az város népét megállatván, a felpereseket rút, illetlen, gyalázatos szókkal diffamálták. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 6. köt. 708-709. p. 273 2679. Szent György nap tájban, amidőn ex praxi antiquitus observata Miskolc városának lakosi főbírót akartak választani [...] ugyanottan a választásnak Jielyén, úgymint az miskolci templomban, holott is akkor az begyűlekezett nép megrekesztetett. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 9. köt. 561. p. 274 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 9. köt. 69-70. pp.