Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

győr várassa kerítésére minden egy-egy kapu négy-négy szál palánkfát és egy szekér vesszőt tartozik vinni, és két gyalog embert. Az palánkfának negyedfél öl legyen."

235 Az így készült kerítés nemcsak Diósgyőr mezőváros, hanem a vár és katonaságának, urainak biztonságát is szolgálta. A palánk, kerítés építése, karbantartása végighúzódik a hódoltság korán, hiszen 1631-ben, „mivel a diósgyőri vár falai részben már ledőltek, és a várost körbevevő palánkkal még nem készültek el", a vármegye ismét Diósgyőrbe rendeli minden porta után a munkaerőt és a vesszők hordását.

236 A palánkot ekkor is a gratuitus labor által öszszehordott vesszőkből fonták a palánkfák közé. 1641-ben Diósgyőr bírája és esküdtjei panaszolják a kerítés elégtelenségét.

237 Bár a várban katonaság állomásozott, sőt a zálogbirtokosok egyike-másika lakóhelyként is használta a XVI-XVII. században, a középkori királyi vár végleg elveszítette egykori fényét, jelentőségét, s csak valaha volt dicsőségének jelképeként romladozott a Bükk lábánál. Az uradalom adófizetőinek szemében egyre kevésbé volt a földesúri hatalom megtestesítője, ők is inkább régi királyi-uradalmi rezidenciának tekintették. Jellemző, hogy Miskolc „felső" vége a Diósgyőr felőli határ volt, s Diósgyőrből Miskolcra „lefelé", Miskolcról a várba „felfelé" vezetett az út, s fent-lent megkülönböztetés nemcsak a szintkülönbséget és a Szinva folyásirányát jelezte, hanem a jobbágyi alattvalók és a földesúri rezidencia distanciáját is. 1665-ben a diósgyőri főkapitány a várból Miskolcra küldi embereit: „tíz szabad legények jüttenek vala bé az végházba, azokat küldöttem vala alá", majd az elfogottakat „Meskolczrul felfutván" zárasa a vár börtönébe.

238 A zálogbirtoklás időszakában Miskolcon a figyelem a várról a város belső gondjai felé terelődött, a tömeges telekinscriptiók miatt csökkent a földesurak és a diósgyőri uradalmi központ szerepe, a töröknek való adózás és politikai harc, az életért folytatott küzdelem miatt megnőtt a kommunitás súlya. A város gyarapodó nemesi társadalma is nagyobb súllyal képviseltette magát a gazdaságban, kö235 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/1. 3. köt. 772. p. 236 Quandoquidem moenia arcis Diosgior in parte collapsa sunt, ac et palánk in circuitu oppidi necdum finita est. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 5. köt. 21. p. 237 B.-A.-Z. m. Lt. XV-17. Diósgyőr 1641. [Borsod vármegye levéltára. Polit. Act. Mat. n. Fasc. L. 114.] 238 MOL P 71 (Csáky cs. lt.) Fasc. 264.