Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

4. táblázat: Miskolc telkei és utcái az 1563-as urbáriumban Városrész, utca Jobbágytelek Puszta Nemesi ház Zsellértelek (Ó)Város 136+5* 2 17 Újváros 108 19 4 Mindszent 22 Papszer, Tót utca, Pece 53 Tibold I. és Vörös M.** 2 (zsellérek) Összesen 249 21 23 75 5 telek a városhoz tartozik Tibold István és Vörös Máté nemesek házához nem tartozik szántó, ezekben zsellérek laknak. Másfél évszázaddal később, a hódoltság után elkészült Miskolc első telekkönyve, a Kötelkönyv, 1702-ben név szerint vette fel a városi telkeket-appertinentiákat és a külsőség nélküli (zsellér)telkeket, így a forrásban szereplő telkek - az urbáriumhoz hasonlóan - az utcákat alkotó egymás melletti helyeket jelentik, amelyekre egy vagy több házat emeltek. 5. táblázat: Miskolc telkei a Kötelkönyvben, 1702 Utca, városrész Telek kötélben periinentiával Telek pertinentia nélkül Hunyad utca és Vargaszög 42 (Város) 282 50+31 kötélben Meggyesalja 5 19 Meggyesalja utca 3 13 Papszer és Toronyalja 45 Összesen (491) 292 200 Az 1702-es városi telekkönyvben az ingatlanokat nem telkek, hanem telekcsoportok szerint írták össze, s ez az első és egyetlen forrás Miskolc régiségében, amely teljességgel tartalmazza azt a rendezőelvet, amely a feudalizmus évszázadaira meghatározta a város bel- és kültelki megoszlását. Ez az ősi „erő", amely összekötötte és meghatározta a telkeket, házakat, a határ gazdálkodási rendjét: a kötél vagy kötél. Az eredetileg földmérő eszköz a település békéikéinek középkori kimérésére utal, amikor valószínűleg 1 királyi holdat kerítettek körbe és osztottak meg négy jobbágyteleknek (10. áb-