Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)
MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA
hadtanak. Sőt mostan is azon Boldogh nevű szőlője azon szedőhelye nélkül destituáltatik" . s8 A szedőhelyhez szekérút is vezethetett, hiszen a szőlők termését kádakban, hordókban hozták le a hegyről. 1699-ben tanúk emlékeznek arra, hogy a Középszer szőlőhegyen néhai tiszteletes Szendrei Márton szekérutat engedett néhai Dőry Ferenc szőlejének szedőhelyéhez. 69 1666-ban, amikor a vármegye a Boldisár család szőleit megosztja az örökösök között, úgy határoz, hogy „az szedőhelyek és feljáró szekér- és gyalogutak őkegyelmek között communisek legyenek". 70 1586-ban János deáktól a diósgyőri vár provizora 4 gönci hordó bort vitetett el miskolci szőlőjének szedőhelyéről, 71 ami azt igazolja, a szedőhelyen bortárolót is építhettek. A határban a középkor óta ismert a szántók, rétek, legelők és szőlők elkerítése, egyrészt az állatokat távol tartandó, másrészt a tulajdont megjelölendő, s ezek a vesszőből font kerítések, porgolatok a határ képének is meghatározó elemei. 1632-ben a vármegye statútumot hoz a „közönséges tilalmasok, úgymint szőlők, búzák és annak porgoláti és kerítési és rétek dolgában", mely szerint 1 forint bírságot köteles fizetni Miskolc bírájának, akár nemes, akár hajdú, akár paraszt ember, ha nem akar „kerítést avagy porgolatot és tilalmast tartani és építeni". 72 A dézsmamentes szőlőt és jobbágyi szolgáltatástól mentes külsőségeket birtokló miskolci nemeseknek Borsod vármegye 1612-ben előírta, hogy a parasztok szántói között fekvő szántóikat kötelesek kerítéssel körbevenni és körbeásni. 73 A VÁROS UTCÁI A középkor forrásszegénysége után az 1540-es évektől az összeírás jellegű források megjelenésével a városról teljesebb és sokoldalúbb képet nyerhetünk. A város lakott területének XVI-XVII. századi topográfiája is összeírások alapján rekonstruálható, melyek közül a 68 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 1661. év 69 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501 /c. XII. 17. 70 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/1. 5. köt. 496. p. 71 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501 /c. XVIII. V. 28. 72 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 5 köt. 83. p. 73 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 4. köt. 2. p.
