Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

felől határolják, s a keleti határrész jóval nagyobb, mivel itt az Alsóés Felső-nyomás összeér a Szinvánál, mint természetes határvonalnál. A Felső-Alsó megkülönböztetés éppen a Szinván felül (északra) és azon alul (délre) osztja meg a határt, így érthető, hogy miért nevezhették a Felsőt Szentpéteri járásnak is, s miért lehetett az Alsó neve: Csaba felőli való nyomás. A Szinva azonban nemcsak a keleti szántóföldeket osztotta meg, hanem a Győr felé való nyomást is kettészelte, de itt a két rész a határhasználatban megmaradt egy nyomásnak, csak a dűlők váltak el Szinván (a vízen) inneni és Szinván túli részre. De nemcsak a szántók, hanem a rétek topográfiáját is meghatározta Miskolc vízrajza, sőt a kaszálók nagyobb vízigénye feltételezte is a vizek közelségét. A miskolci telkek után járó réteket általában a Sajó-menti sík területen mérték ki, az Előér és a Sajó között, a Perbaj nevű patak mentén, a rétek neve is a víz szabdalta tájat idézi (Nádszög, Kövestóhát, Besenyei-határ, Nagyásvány, Kisásvány, Bugyik, Sajószög, a Nyesettnyárfánál, Nyárfántúl, Ohídszög, Perbaj, Rakattyásszög, Barátrét, Gyaloghídelőtt, Gyalogpallónál, Játékhely, Borjúdűlő, Péterréve, Görbeérmeilett, Keringőtómellett).

61 1690-ben Kun János tiltakozik a vármegyénél, mert Boldisár Zsigmond erőszakkal elfoglalta „az miskolci határban lévő úsztató révnél való rétjét".

62 Az úsztatórév nevével is mutatja, hogy a rétek itt egy olyan vízi átkelőnél voltak, ahol a legeltetésre kihajtott állatokat úsztatva vitték át a másik part legelőjére. A beltelek és határ közötti kapcsolat Miskolcon a kötél függvénye volt, de az Óváros és Újváros elkülönülésének is van nyoma a határban. Az utcákat nem jelző Kötelkönyvben összeírt 79 kötélben a 33-66. számú kötél telkeihez kevesebb pertinentiát rendeltek hozzá, mint az „klasszikus" (valószínűleg óvárosi) telkekhez, a 14 darab föld helyett legfeljebb csak 7-et. Az újváros telkekhez tartozó szántók valószínűleg a nyomásokban is elkülönültek, mivel a 61. kötél pertinentiái az „Alsó [nyomásojn az Újvárosi földek közt" találhatók, sőt a szántók egy része is a három ősi nyomáson kívül van (Hulicka, Kövecsesdomb, Bugyik). A Veres család említett újvárosi háza után is a Holickán és a Fábián kapu körül jelzik a szántóföldeket 61 LEVELES E. 1929. 39. p. 62 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 12. köt. 121. p.