Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

Érdemeit nemcsak a harcmezőn, hanem a tatárokhoz küldött követként is gyarapította. Amikor ura trónra került, részt vett az Ottokár elleni hadjáratban. 1268-ban az V. István országrészében fekvő Doboka megye élén találjuk őt. Ezt a tisztségét 1270 őszéig őrizte meg. Midőn az ifjabbik király 1270-ben elfoglalta a trónt, rábízta a Szörényi bánságot. Nem sokkal később Szörényből az osztrák határ melletti Zala megye élére állította az uralkodó (Ausztria ekkor az ellenséges Ottokár cseh király kezén volt). Egész 1272. november 26-ig irányította ezt a megyét, vagyis még V. István halála után is. Ekkor azonban pozícióját át kellett adnia az új király, IV. László emberének, Héder nembeli Ivánnak. Ezután a horvátországi Gecska és Zengg ispánságával kellett megelégednie. 1273 második felében vagy 1274 elején halt meg.

30 Ennyi érdem mellett nem csoda, ha vagyona is szépen gyarapodott. Részben Borsod megyében és környékén, részben pedig az ország más tájain növelte birtokai számát. A családi jószágok közelében 1248 előtt Tard, Bocs lett övé, 1265-ben pedig Bala. Amikor rokona, a már sokat emlegetett Füle prépost unokaöccse, Szőke Miklós elpártolt V. Istvántól, rögvest adományba kérte Mályit, Kistokajt. Ez idő tájt juthatott hozzá eme Mikolai ág miskolci részjószágaihoz is, ugyanis Szőke Miklós és családja eltűnt innen. Távolabb, Kraszna megyében Bagost kapta adományba (1265). Eme birtok felét fia, Miklós a Borsod megyei parasznyai nemeseknek adta Aranyosért (Bükkaranyos) cserébe, hogy borsodi javait így kerekítse ki (1281). (Később, 1291-ben ezt a földet Miklós 25 márkáért adta el.) Az igazi nagy fogás a Zala megyei Peleske és a Sopron megyei Purbach várak megszerzése volt, amit V. István Hahót nembeli Miklóstól kobozott el. Nem sokáig mondhatta magáénak, ugyanis a király halála után vissza kellett ezeket a javakat adnia. Igaz, Hahót Miklós 82 rabszolgával kárpótolta, akiket borsodi birtokaira 30 PAULER Gy. 1899. II. köt. 235, 254, 260-262, 265, 284, 288, 305. p. SZŰCS J. 1993a. 117, 121, 149. p. WERTNER M. 1909. 490. p. HOLUB J. 1929. 452. p. SZENTPÉTER Y I. 1923-1943. 1884, 1959, 1963, 2328-29, 2358-59, 2389. sz.