Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
TERMELÉS ÉS KERESKEDELEM A KÖZÉPKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA
nő diósgyőri várnagya, Perényi Péter 300 forintot szedett be a miskolci hospesektől és népeitől hetedadó címén, melyet átadott a királynő megbízottjának, Oláh Jánosnak. 154 Az adóképesség, gazdasági erő mögött jelentős mezővárosi jobbágyvagyonok húzódtak meg, melyek a kaszálók és gabonaföldek termésén és kereskedelmén túl főként a nagyarányú szőlészet jövedelmén és malombevételeken alapultak. Ilyen gazdaságként tűnik fel az említett Vincze Benedeké, aki rétek zálogbavételével, valószínűleg istállózó állattartással, s a barmok eladásával emelkedett az átlagos mezővárosi jobbágy-polgár gazdasági nívója felé. A miskolci-görömbölyi Máthé család ingatlanforgalmáról fennmaradt oklevelek is tőkeerős, Miskolcon két szőlővel, Görömbölyön két szőlővel és egy újtelepítésű szőlővel (unum novaié vulgo yrtouan), fő utcai házzal rendelkező (1499) jobbágy-polgár családot mutatnak, amelynek tagja, Máthé Benedek a 16. század elején már képes egy miskolci nemesi birtokot megvenni két tapolcai, egy csabai, egy miskolci szőlővel, irtvánnyal, kerttel, malommal, három miskolci pincével, piaci kúriával, kétszáz körmöci aranydukátért. 155 A kovácsmesterséget űző Hevesi Balázsnak is van Csabán szőleje, Miskolcon kertje (Hevesikerte) és telki rétje a XV. század végén. 156 A Herczeg-Miskolczi család gazdaságának alapja Miskolc szélén (Diósgyőr felé) működő malom, melyet a családtól a diósgyőri vár tisztviselői elfoglaltak, amint 1461-ben tett panaszukból kiderül. A malmot valószínűleg még a család ősének, Miskolczi Istvánnak fia, Herczeg László kapta, aki Sáros megyében 1449-ben 50 aranyforintért vesz zálogba egy nemesi birtokot a Tarkövi nemesektől, mint azok familiárisa. 1460-ban Mátyás király Herczeg Péter és fivérei fő utcai házát felmenti minden járadék alól a királynak tett szolgálatokért. 157 1478-ban azonban Miskolczi Péter miskolci polgártól 154 ...Magister Petrus de Peryn castellanus nosier de Dyosgeur Mos trecentos florenos per sexaginta grossos computando, quos hospites et populi nostri de Myskolch racione septinie partis rerum et bonorum eorum nomine Regio persoluerant et assignarant, de nostro mandata et speciali sommissione fideli aule nostre Juueni magistro Johanni Olacho tradidi et assiglmuit. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 41. sz. 155 MOL. Dl. 107804. sz. és SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 142. sz. 156 MOL. Dl. 83949. sz. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 142. sz. MOL. Dl. 75108. sz. 157 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 56-59, 61. és 309. sz.