Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TERMELÉS ÉS KERESKEDELEM A KÖZÉPKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

nő diósgyőri várnagya, Perényi Péter 300 forintot szedett be a mis­kolci hospesektől és népeitől hetedadó címén, melyet átadott a ki­rálynő megbízottjának, Oláh Jánosnak. 154 Az adóképesség, gazdasá­gi erő mögött jelentős mezővárosi jobbágyvagyonok húzódtak meg, melyek a kaszálók és gabonaföldek termésén és kereskedel­mén túl főként a nagyarányú szőlészet jövedelmén és malombevé­teleken alapultak. Ilyen gazdaságként tűnik fel az említett Vincze Benedeké, aki rétek zálogbavételével, valószínűleg istállózó állat­tartással, s a barmok eladásával emelkedett az átlagos mezővárosi jobbágy-polgár gazdasági nívója felé. A miskolci-görömbölyi Máthé család ingatlanforgalmáról fennmaradt oklevelek is tőkeerős, Mis­kolcon két szőlővel, Görömbölyön két szőlővel és egy újtelepítésű szőlővel (unum novaié vulgo yrtouan), fő utcai házzal rendelkező (1499) jobbágy-polgár családot mutatnak, amelynek tagja, Máthé Benedek a 16. század elején már képes egy miskolci nemesi birto­kot megvenni két tapolcai, egy csabai, egy miskolci szőlővel, irt­vánnyal, kerttel, malommal, három miskolci pincével, piaci kúriá­val, kétszáz körmöci aranydukátért. 155 A kovácsmesterséget űző Hevesi Balázsnak is van Csabán szőleje, Miskolcon kertje (Hevesi­kerte) és telki rétje a XV. század végén. 156 A Herczeg-Miskolczi család gazdaságának alapja Miskolc szélén (Diósgyőr felé) működő malom, melyet a családtól a diósgyőri vár tisztviselői elfoglaltak, amint 1461-ben tett panaszukból kiderül. A mal­mot valószínűleg még a család ősének, Miskolczi Istvánnak fia, Herczeg László kapta, aki Sáros megyében 1449-ben 50 aranyforin­tért vesz zálogba egy nemesi birtokot a Tarkövi nemesektől, mint azok familiárisa. 1460-ban Mátyás király Herczeg Péter és fivérei fő utcai házát felmenti minden járadék alól a királynak tett szolgá­latokért. 157 1478-ban azonban Miskolczi Péter miskolci polgártól 154 ...Magister Petrus de Peryn castellanus nosier de Dyosgeur Mos trecentos florenos per sexaginta grossos computando, quos hospites et populi nostri de Myskolch racione septinie partis rerum et bonorum eorum nomine Regio persoluerant et assignarant, de nostro mandata et speciali sommissione fideli aule nostre Juueni magistro Johanni Olacho tradidi et assiglmuit. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 41. sz. 155 MOL. Dl. 107804. sz. és SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 142. sz. 156 MOL. Dl. 83949. sz. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 142. sz. MOL. Dl. 75108. sz. 157 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 56-59, 61. és 309. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom