Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

melletti paraszthad ellen vonult. Június 6-11. között azonban vereséget szenvedtek tőlük (majd csak júliusban számolja fel a nemesség ezt a gócot). Bebek mindenesetre Miskolcra vonult vissza, amelyet támaszpontjává változtatott. Abaúj és Zemplén megyék lecsendesítésével a királyi tanács Perényi Istvánt bízta meg, aki azonban képtelen volt határozottan fellépni. Ráadásul sem Bebek, sem Perényi nem volt hajlandó az itteni hadak vezérletéről lemondani. Pedig úgy látszott az események, a felkelők számára alakulnak kedvezően. Június közepén parasztsereg kelt át a Tiszán, és nagy rémületet támasztott a hevesi urak között. Június 21-én érkezett meg Szikszóra Dózsa György levele, amelyben csatlakozásra szólítja fel a helységet. Úgy látszik azonban, hogy ezen a vidéken ekkorra már a nemesség úrrá lett a helyzeten, mert a parasztcsapatokról többet a források nem szólnak. Döntő lehetett, hogy Hevesnél a felkelők vereséget szenvedtek. Néhány héttel később (július 15-én) Temesvár alatt a fősereg tette le a fegyvert, s nemsokára országszerte az utolsó ellenállás is megszűnt.

136 Az uradalom fejlődése Ahogy falvak és falvak, városok és városok között lényeges különbségek mutatkoznak, ugynúgy nem lehet a váruradalmak közé sem egyenlőségjelet tenni. Egy-egy birtokkomplexum értékét az határozza meg, hogy mekkora a terjedelme, hány jobbágy adója gazdagítja a földesurat, mekkora az egyes települések gazdasági értéke. Az sem lényegtelen szempont, mit tesz a tulajdonos azért, hogy a birtokában lévő települések gazdagodjanak. A következőkben ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni. Sajnos a források oly hézagosak, felbukkanásuk oly esetleges, hogy szükségszerűen továbbra is maradnak kérdőjelek. 136 ÉRSZEGI G.-FEKETE NAGY A.-KENÉZ Gy.-SOLYMOSI L. 1979. 124-125. p. BARTA G.-FEKETE NAGY A. 1973. passim.