Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

Diósgyőr a Szinva patak völgyének azon részén helyezkedik el, amely mintegy folytatását képezi a miskolci birtoktömbnek, amit ugyancsak kettészel ez a kis vízfolyás. Itt épült fel Diósgyőr első vára. A régészeti kutatás a LX-X. századra datálja azokat a leleteket, amelyek faerődítésre mutatnak. Van olyan kutató, aki a XI. sz. elejére teszi ennek a korai erősségnek a létét. Ugyanakkor azt tényként fogadhatjuk el, hogy Anonymus korában még létezett ez a vár (vagy legalábbis emléke élt). Utóbb azonban elpusztult, és a későbbi fényes kastély már új alapokon épült ki.

7 Sajnos, nem tudjuk megmondani, hogy a várat a nemzetség valamely tagja emelte-e (és így a korai földesúri birtokközpontok közé sorolható), vagy pedig az uralkodó, vagy esetleg még korábban valaki más. A Miskolcok mindenesetre a XI-XIII. század közötti időszakban elvesztették ezt a jószágukat, és az uralkodó a királyi várbirtokhoz csatolta.

8 Ettől kezdve 1364-ig elszakadt egymástól a város és Diósgyőr sorsa. A Miskolci rokonság legfontosabb birtoka Miskolc lett, amely Anonymus tanúsága szerint a Tapolca és a Sajó között helyezkedett el. Valójában a város keleti határát a Sajó képezte: 1281-ben Arnóttól Alzsolcáig, 1325-ben pedig Arnóttól Nolajig. Nyugat felé eme határjárások tanúsága szerint hegyek jelezték a birtok végét: Lyukó hegy, Nyíres, Kisgalya, Nagygalya. A Tapolca patak mindezeken a ha7 CZEGLÉDY I. 1988. 9. és 31. p. NOVÁKI Gy.-SÁNDORFI Gy. 1992. 71-72. p. Bóna István legutóbb annak a gyanújának adott hangot, hogy inkább őskori az itt előkerült földvár (BÓNA I. 1995. 42. p.). Megjegyezzük, hogy mindaz, amit Borsod váráról tudunk ugyancsak nem igazolja Anonymust. A fa-föld vár esetében két építési periódust állapíthatunk meg. Az egyik a X. század második felére, míg a másik a XI. századra tehető (BÓNA I. 1995. 32-33. p. GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 774. p.) 8 GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 774. p. Hogy már Anonymus idején sem volt a nemzetség kezén, igazolja a szerző megfogalmazása. Mint írja, „ezt a várat Böngér fia Bors a maga várával, Borsoddal egy vármegyévé tette" (SZENTPÉTERY I. 1937-1938. I. köt. 72. p. VESZPRÉMY L. 1995. 320. p.) Borsodról ugyanakkor csak annyit tudunk meg, hogy Borsod építette és Árpád őt ispánná tette ott (SZENTPÉTERY I. 1937-1938. I. köt. 53. p. „Dux vero pro beneficio suo Borsum in eodem Castro comitem constitua, et totam curam illius partis sibi condonavit"), de arról nem szól, hogy ezt az erősséget Miskolc módjára ö vagy Böngér adományba kapta volna. Felvethető, hogy Diósgyőrt akkor veszítette el a nemzetség, amikor bizonyos Bors 1128-ban fellázadt II. István király ellen (SZENDREI J. 1927. 9. p. LEVELES E. 1927-1928. 166. p.). Kérdéses azonban, hogy a krónikában szereplő Bors mennyire köthető ehhez a nemzetséghez.