Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TERMELÉS ÉS KERESKEDELEM A KÖZÉPKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

Mátyás elveszi a miskolci malmot, mert megtudta, hogy a katonai zsoldot elragadván, valahol rejtőzködik. A malom így kerül csabai Kovács István tulajdonába a király adományaként.

158 Valószínűleg ez az a malom, melynek egyik felét Kovács István az általa alapított Mária Mennybemenetele kápolnának adományozza 1489-ben.

159 Miskolczi Péter 1469-ben Szerémi (Zeremi) Pálnétól veszi meg miskolci telkét 100 forintért, s ezt 1478-ban elcseréli csabai Kovács István telkével, míg a másik, atyjától, Szabó Istvántól örökölt telkének felét 1480-ban adja el Kovács Istvánnak.

160 Szabó István ezt a telket és egyéb ingatlanokat Chernei Domokosnétól vette 1433-ban mint egy fundus felét 200 aranyforintért, s úgy véljük, ő az a Miskolczi István (1449), akiben a Miskolczi-Herczeg család ősét tekinthetjük.

161 így az az ingatlanvagyon, amelyet egy miskolci szabó és nemesi, illetve királyi szolgálatban állt fiai szereztek (malom, telkek) a XV. század közepén, a század végére egy ugyancsak királyi szolgálatban állt, de nemességet is szerzett katona, Kovács István tulajdonába ment át királyi adomány, illetve adásvétel útján. Ezt az ingatlanvagyont az előző tulajdonos, a polgári család sem engedte könnyen ki a kezéből, hiszen Miskolczi János plébános, a SzabóHerczeg-Miskolczi család leszármazottja, Miskolczi Péter fivére, 1489 és 1495 között pereskedik Kovács Istvánnal családja egykori vagyonáért, azzal az eredménnyel, hogy a malom egyharmada Miskolczi Jánosé (és az egyházé) marad, a kétharmad Kovács Istváné, a másfél telek pedig megmarad a Kovács családnak.

162 A majd egy évtizedig húzódó, látszólag az egyházi javak és kegyúri jog feletti pereskedés mögött két késő középkori miskolci család gazdasági és társadalmi presztízs miatti összeütközését látjuk. Miskolc mezőváros gazdasági erejét mutatja az is, hogy vonzó hely volt a késő középkorban a megtelepedésre. Az idegenek, hospesek, zsellérek letelepedése összefügg az uralkodók gazdaságpolitikájával, a letelepedéshez nyújtott kiváltságaikkal. A miskolciak 158 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 72-73. sz. 159 MOL. Dl. 83949. sz. (Báczay cs. lt.) 160 MOL. Dl. 83828. sz. WENZEL G. 1873. 151. sz. 161 MOL. Dl. 83665. sz. {Bárczay es. lt.) SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 309. sz. 162 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 75-77. sz. MOL. Dl. 83970. sz. (1495. év)