Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

A MISKOLCHOZ CSATOLT TELEPÜLÉSEK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE - DRASKÓCZY ISTVÁN

varházból és a mellette lévő malomból állt. Nem sokáig maradt Fodoré, hisz 1479-ben az egészet 200 arany forintért Kovács Istvánnak, polgártársának adta el. Vele új birtokos vetette meg a lábát a faluban, aki fokozatosan mind nagyobb területet szerzett meg magának.

29 Javai halála után Szlavónia eredetű vejére, Japricai Horvát Gergelyre szálltak, aki folytatta apósa birtokszerző politikáját.

30 Már a fenti vázlatos előadás sejteti, hogy a XV. században a falu területén számos tulajdonos osztozott, miközben a diósgyőri pálosok, valamint a királyi (királynéi) váruradalom ugyancsak adóztatott itt jobbágyokat. Az 1470-es években legalább 13-14 részbirtokos kezén darabolódott szét a falu. A következő évtizedekben is ugyanezt a jelenséget tapasztaljuk. Mivel nem ismerjük a pontos birtokforgalmat, óvatos becsléssel az 1480 és 1526 közötti években legalább 10-15 tulajdonos (polgárokat nem számítva) osztozott egyszerre a falu határán. Ha az általunk jobb híján egy rokonságba tartozónak feltételezett személyeket szétválasztjuk, a névsor még tovább gyarapodhat (Koromházi, Mályi).

31 Sokan közülük a szomszéd falvak kisnemesi családjaiból származtak. Maguk a birtokok nem voltak nagyok. Jó példa erre Szuhai Gáspár 29 MOL. Dl. 83799, 83780, 83803, 83841, 83852, 83872, 83954. és 83967. sz. 30 MOL. Dl. 84008, 84009, 84018, 84026, 84032. és 39083. sz. 31 A következő nemes családokat, tulajdonosokat vettük fel az 1470 utáni időszakból: király illetve királyné (például MOL. Dl. 83933. és 83958. sz.), diósgyőri pálos rendház (BANDI Zs. 1985. 566-567, 574-575. és 579. sz. ARADY N. (főszerk.) 1975-1978. I. köt. 70. p.), Miskolci Fodor-Kovács-Japricai Horvát Gergely (vö. 29-30. jegyzetpontok), Csabai Cseh Bálint (MOL. Dl. 83853, 84003, 89978. és 84026. sz.), Semptei László (MOL. Dl. 67455. és 83891. sz.), Szuhaiak (MOL. Dl. 90204. és 84026. sz.), Koromháziak (MOL. Dl. 83803, 83932. és 84055. sz.), Mályiak (MOL. Dl. 39083, 83891, 84026. és 105626-105631. sz.), Liptai Tamás 1478-ban (MOL. Dl. 90169. sz.), Csabai Péter, majd özvegye (MOL. Dl. 83803, 83853, 83892. és 83904. sz.), Ludnai (MOL. Dl. 83852, 83891. és 84055. sz.), Jánosi (MOL. Dl. 83852, 83953, 83891. és 83904. sz.) család, Tokajiak (MOL. Dl. 105612, 83895. és 84055. sz.), Szirmaiak (MOL. Dl. 83853. és 84055. sz.), Forgács Albert (MOL. Dl. 19242. és 83953. sz.), Derencséni Imre, majd özvegye (MOL. Dl. 19242, 83953. és 89978. sz.), tapolcai apát (MOL. Dl. 83803, 83932. és 84026. sz.), Bükiek (MOL. Dl. 83932, 89978. és 84032. sz.). Az 1490-es évektől a Várkonyiak (MOL. Dl. 83967. és 84055. sz.), a Szapolyaiak (MOL Dl. 84055. és 89978. sz.), 1504-ben bizonyos Csabai litteratus Benedek (MOL. Dl. 84026. sz.), Gönyüi Demjén (MOL. Dl. 84039. sz.), Senyéi István (MOL. Dl. 84046. sz.), Mindenszentek ispotály Miskolcról (SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 120-122. p.) Horvát Gergely révén a XVI. század elején szlavóniai rokonságának több tagja is ide költözött (MOL. Dl. 84026. és 84039. és BOROVSZKY S. 1909. 75-76. p.) vö. VERES L. 1975. 16-17. p.