Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

A MISKOLCHOZ CSATOLT TELEPÜLÉSEK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE - DRASKÓCZY ISTVÁN

kai rendelkezett. A lakosok szántóföldi műveléssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak, a patakon malom működött. 1315-ben Ákos István Diósgyőr melletti pálos szerzeteseknek adta.

4 Erre a falura nem várt hosszú jövő. 1343-ban Lajos király felszólított minden nemest, hogy azokat a jobbágyaikat, akik Csenikre akarnak költözni, ne tartsák vissza. A faluban tehát kevés volt a munkáskéz. 1355-ben a király ezen a földön vadasparkot létesített és halastavat, így a pálosok malma alkalmatlan helyre került. 1364ben Nagy Lajos egy földdarabját diósgyőri földekért cserélte el.

5 Miközben a források viszonylag bőségesen szólnak a királyi vár életéről, magáról az erődítménynek helyet adó településről annál szűkszavúbban. A középkori falu a vár és a pálos kolostor között jött létre. Amíg a XIV. században a pálosok rendháza a helységen kívül feküdt, addig 1460-ban úgy határozták meg a helyét, hogy Diósgyőr oppidumban helyezkedett el. Ebből talán szabad arra következtetnünk, hogy a telkek már megközelíthették a szerzetes házat. A XIV. században még mindenesetre bőven akadt föld körülötte. A falu házai tehát a vártavon túl, nyugati irányban helyezkedtek el. „A település a gótikus Szűz Mária-templom körül a patak által lemetszett félkörben alakult ki. "

6 Diósgyőr lakói a XIV-XV. században főként mezőgazdasági termelésből éltek. Szántóföldjeikről, a nagy erdőről, amelyben sertéseket lehet makkoltatni, ugyan többször olvashatunk, de a legfontosabb gazdálkodási ággá a szőlőtermelés vált.

7 Már 1315-ben arról értesülünk, hogy Győr falunak szőlőhegye van, amely alatt található a pálosok egyik földdarabja. Egy 1317. évi oklevélből az derül ki, hogy a falu mellett élő szerzetesek vezetője számos szőlőt, malmot, erdőt és szántóföldet szerzett rendjének. 1333-ban a monostort a pápa összes tizedei, földjei, házai és szőlői birtokában erősített meg. 1440-ben Ulászló király elengedte 4 MOL. Df. 210806. sz. 5 MOL. Dl. 6865. sz. NAGY I.-NAGY GY. 1878-1920. VII. köt. 278-279. p. MOL. Dl. 5350. sz. 6 MOL. Dl. 15487. sz. BANDI Zs. 1985. 562-563. és 567. sz. SAJÓ T. 1992. 206-207. p. 7 FEJÉR GY. 1829-1842. VIII/2. köt. 143. p. SUGÁR I. 1980. 272. sz. BANDI Zs. 1985. 560, 564. és 577. sz. NAGY I.-NAGY GY. 1878-1920. IV. köt. 299. p.