Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

diósgyőri uradalom mind Borsod megyében, mind pedig a királynői birtokok között mekkora jelentőséggel bírt.

155 Az állomány nemcsak gyarapodott, hanem a királyi adományok, zálogosítások apasztották is. így például több esetben az uralkodók egyik vagy másik személynek adómentes telket adtak. A diósgyőri pálosok Diósgyőrött és Miskolcon malmok tulajdonosainak mondhatták magukat. Azon szőlőik után járó kilencedet, amit Miskolcon, Diósgyőrben és Bábonyban birtokoltak, már I. Ulászló elengedte (1440). Ezt a jogot Mátyás a csabai szőlőskertjeikre is kiterjesztette. 1471-ben ugyancsak az uralkodó mentesítette a gönci pálosok Göncön lévő szőlőit a hegyvám fizetése alól. Bizonyos rétjeiket és kaszálóikat is adómentessé tette. 1493-ban a diósgyőri barátoknak Csabán és Miskolcon lévő malmai váltak adómentessé. A pálosok 1471-től az uradalom erdeiben szabadon legeltethették disznaikat. Korhi Antal Miskolcon 12 hold szántóval és réttel rendelkezett a XV. század második felében (nem tudjuk, vajon nemesi jogon birtokolta-e).

156 Mindezek az ajándékok, kedvezmények apasztották ugyan a bevételeket, de az uradalom egésze szempontjából nem bírtak jelentőséggel. Más lehetett a helyzet, ha helységek egésze vált ki. Ezeket az eseteket már az előzőekben felsoroltuk. Ide kívánkozik azonban Mezőkövesd is, amelyet II. Ulászló zálogosított el Kastellánfi Györgynek. Erre 1508 előtt került sor (1507-ben?). Kastellánfit egy okmány Mezőkövesd oppidum kormányzójának nevezte. Legkésőbb 1520-ra azonban a helység visszakerült az uradalomhoz.

157 Mátyás nemcsak azzal erősítette a várbirtokot, hogy a területét növelte, hanem azáltal is, hogy gondja volt az egyes települések 155 ENGEL P. 1798. 26, 30, 31, 33, 37, 136, 138, 139. p. Máramarosban 1495-ben összesen 214 forint esett a királynéra. Az Abaúj megyei 36 forint reálisnak látszik, hisz tudjuk: Szikszó, Telkibánya, Forró és Gönc ekkor már mások vagyonát gazdagította. 156 1455-ben Keresztesen Hunyadi János (Df. 247969 sz.), 1472-ben Csabán Mátyás (MOL. Dl. 83799. sz.), Beatrix 1500-ban Mezőkövesden (MOL. Dl. 90253 sz.). Ugyanitt később még egy telket II. Ulászló mentesített. (B.-A.-Z. m. Lt. XV. 1. 50. sz. - I. Fendinánd diplomája). Csabán és Miskolcon ugyanezt tapasztalhatjuk (vö. könyvünk megfelelő fejezetét); BANDI Zs. 1985. 572, 575, 577, 579, 594-595. sz. 1460-ban Csabán telket kaptak a pálosok (ARADY N. (főszerk.) 1975-1978. I. köt. 75. p.); Korhira: MOL. Dl. 15971, 75108. sz. Vö. még GYULAI É. 1995. 17-20. p. 157 MOL. Dl. 67488, 67490, 106083/766. sz.