Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

1483-ban, Munkács 1484-ben lett a király természetes fiáé, Corvin Jánosé.

111 A váruradalom szerepe Mátyás korában módosult. Nagy Lajos idején az uralkodó rendszeresen itt tartózkodott, innen intézett államügyeket. Zsigmond ugyancsak szívesen járt ide, de hatalmi politikájában is jutott szerep Diósgyőrnek. A hozzákapcsolt megyékkel az uralkodó tekintélyét kellett erősítenie. Ám azzal, hogy nejének adta a várat, új szerepkört is indított el a király. Ettől kezdve az uradalmat a mindenkori királynők kapták meg. Midőn Mátyás frigyre lépett Podjebrad Katalinnal, neki ígérte Óbudát és Diósgyőrt. Második házassága után Beatrixé lett a vár. Később II. Ulászló és II. Lajos neje is a vár birtokosának mondhatta magát.

112 Ugyanakkor Mátyás tisztában volt azzal, hogy ez a királyi uradalom stabilizáló szerepet tölthet be a régióban. Soha nem adományozta el, és megtartotta azt a kialakult gyakorlatot is, hogy a várnagy a borsodi ispánnal azonos. Ezzel magyarázható, hogy a kapitányi, várnagyi cím mellett fel-feltűnt a diósgyőri ispáni, illetve alispáni titulus. A király a vagyon súlyát az 1471-es felkelés után még Ónoddal növelte meg. Alkalmanként várnagyai több megyét is irányítottak (például Parlagi Borsodot, Gömört, Hevest, Komáromot és Külső-Szolnokot). De ez az eljárás nem vált gyakorlattá, és így az uradalom már nem láthatta el Zsigmond-kori funkcióját.

113 Mátyás - akárcsak elődei - szívesen időzött Diósgyőrben. (11. ábra) Vadászott, de már nem fordult itt meg oly sokszor, mint Nagy Lajos vagy Zsigmond. Volt gondja a kastély díszítésére is. Utódai már alig jártak ide.

114 Nem sokkal trónralépte után a király új várnagyokat nevezett ki 111 ENGEL P. 1971. 305-313. p. Ónodra és a Cudarokra: IVÁNYI B. 1906. 6-10. p. DÉTSY M. 1975. 193. p. A Szapolyaiakhoz: DÉTSY M. 1995. 8. p. MÓDY Gy. 1995. 60-61. p. MOL. DI. 2616L 55769. sz. IVÁNYI B. 1931. 2050. sz. A Perényiek birtokügyeire: TPJNGLII. 1992. passim. A Jagelló-korban két nagyobb birtokváltozás következett be. Perényi Imre 1516-ban szerezte meg Ónodot. Rozgonyi István fiúörökös nélküli halálával a cserépvári uradalom Bátori István nádorra és fivéreire szállt (BOROVSZKY S. 1909. 77. p.) 112 BÁRTFAI SZABÓ L. 1938. 860. sz. 113 IVÁNYI B. 1910. 1886, 1900-1901, 2358. sz. Df. 270467. 270896. sz. MOL. Dl. 18045, 25777 sz. 114 SZENDREI J. 1927. 28-30. p.