Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

a helység is eredetileg a nemzetségi birtoktömb részét képezte. Ugyanígy Görömböly is, hiszen a tapolcai apátság birtoka volt. A Miskolc és Diósgyőr közé eső Szigetet ugyancsak a nemzetségi jószágok közé sorolhatjuk (1325-ben határok választják el a várostól), 1330ban ugyanis a település Tokaji Lukács birtokában volt. Ő pedig a Miskolc nemzetségből származott.

14 Észak felé a várost a Miskolc nemzetség földjei határolják. (4. ábra) Vámoson (Mikolai ág birtoka) például 1219-ben a tapolcai monostornak éltek jobbágyai. Vele szomszédos Keresztúr és Besenyő. Mind a két helyen a Miskolc genusból kivált családok a birtokosak, Keresztúri Panyit fia Jakabnak 1300-ban még Miskolcon is feküdtek földjei. Besenyői Sándor fiai közül János azonos azzal a személlyel, akinek a fekvőségeit (köztük miskolci javait is) 1312-ben a király elkobozta.

15 A genus tagjai Borsod megye más tájain olyan jószágokkal rendelkeztek, amelyeknek az eredetét nem sikerült tisztáznunk. így Bélapátfalvától északra Simont, Arlót és Visnyót, a Sajó völgyében pedig Kazát, Vadnát és Barcát sorolhatjuk ebbe a kategóriába.

16 Azt mondhatjuk tehát, hogy a Szinva patak tágabb környezetében Keresztúrtól kiindulva, Mályi és Tokaj vidékéig (eme két helységet is természetesen beleértve) az első ispán leszármazottainak (rokonságának) a javai feküdtek. Eme keretek között jöttek létre azok a települések, amelyek egy részének a neve az itt talált szláv lakosságtól származik (Görömböly, Tapolca), míg más részük személynévi eredetű. Ebbe az utóbbi csoportba sorolható Győr, Csaba, Tokaj és Miskolc elnevezése. A város nevét valószínűleg arról a neves személyről kapta, akiről a nemzetség tagjai is el kezdték magukat nevezni. Diósgyőr nevében a „diós" 14 SÖRÖS P. 1912. 378. p. skk. Jenke nem apátsági birtok: LEVELES E. 1927-1928. 194. p. Szigetre: GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 807, 813. p. 15 NYÍRY D. 1928. 131. p. MOL. Dl. 96045. sz. LEVELES E. 1927-1928. 176-177. p. Mivel Besenyő törzsi helynév, elképzelhető, hogy lakói eredetileg királyi népek voltak (GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 741. p.); BOROVSZKY S. 1909. 25-26. p. Kétségtelen, hogy Vámos neve sem nemzetségi uralomra utal. 16 MOL. Df. 210807. sz. GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 752, 755, 803, 813, 816. p.; vö. SZENTPÉTERY I. 1923-1943. 1890. sz. Visnyón más tulajdonosok is voltak.