Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE - RINGER ÁRPÁD

keresztet (12. kép) mutatjuk be. Utóbbi a kereszténység felvételének egyik fontos bizonyítéka. A fenti tanulmányrészletben a fegyverzet és lószerszámok kapcsán feltételesen a temetőhöz sorolt kétélű kardról a következőket közli még a szerző: „Szakirodalmunk már fél évszázada ismer egy kétélű kardot, melynek lelőhelyeként Miskolc, Szentpéteri kapu, Városi Téglagyár szerepel. Pengéje egyenes, kétélű. Keresztvasa egyenes, a pengével egy darabból kovácsolt markolatvas tengelye a penge középvonalát követi. Markolatára nyereg alakú markolat gombot illesztettek (Peterson Y típus). E téglagyár ma már nem létezik, de helyét a század első feléből származó térképeken sikerült megállapítani: a mai megyei kórházzal szemben volt, a repülőtértől délnyugatra néhány száz méterre. A gyárat 1892-ben alapították, s agyag- illetve homoknyerésre a Sajó-parti (tehát a későbbi repülőtér melletti) homokbányát is használták, vagy talán éppen ők nyitották. Sajnos nem tudjuk, a kard a téglagyár üzemének vagy bányájának területén került-e elő. Az utóbbi valószínűbb, hiszen már tudjuk, hogy ott volt egy X. századi temető, az üzem területén viszont sem építésekor, sem később, az újabb építkezések során (ma szociális otthon van a helyén) soha semmiféle régészeti leletanyag nem került napvilágra. Bár teljesen bizonyosak nem lehetünk tehát benne, de hipotetikusan mégis a repülőtéri temető leletanyagához soroljuk a kardot."

90 A későbbi Miskolc város névadó ősi települése, a mai belváros szomszédságában az avasi Mélyvölgy út építésekor került elő egy XI. századi Szent László ezüst dénárjával datált csontváz. A Miskolc-Diósgyőri medence nyugati pólusán, a vár közelében ugyancsak XI. századiak a Lankás út és Vörös út valószínűleg egy temetőhöz tartozó sírjai. „A város területén előkerült honfoglalás kori temetők" - Wolf Mária szerint - "kétségtelenné teszik, hogy a magyarság birtokba vette földjét."

91 Eddig azonban a város középpontjában a XI. századnál régebbi, honfoglalás kori régészeti emlékeket nem lehetett kimutatni. A kutatásokat pedig a terület sűrű beépítettsége rendkívül megnehezíti. 90 RÉVÉSZ L. 1992. 105. p. 91 WOLF M. 1992. 123. p.