Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE - RINGER ÁRPÁD

nagy vízfolyások, tavak mentén sorakoznak. Magyarországon is ugyanezt tapasztaljuk. Hegy- és dombvidékeinket Kr. e. 8300-ra, a holocén, s egyúttal a mezolitikum kezdetére a Balkán felől előnyomuló lombhullató tölgyerdőségek borították. A miskolci kapun át a Sajó széles völgy­síkján Kazincbarcikáig felnyúló Nagyalföld pedig Eurázsia Man­dzsúriáig húzódó erdőssztyepp-sztyepp övezetéhez csatlakozott. A hegy-, domb- és sík vidék találkozásában fekvő miskolci táj ettől kezdve rendelkezett azzal a jelenkori környezet- és térpoten­ciállal, amihez az őstörténeti-történeti idők rajta megtelepült népes­ségei környezethasznosításuk módja szerint viszonyultak. Az átmeneti kőkor idején - Kr. e. 8300-5500 között - nemcsak a város földje, hanem szélesebb környéke is teljesen elnéptelenedett. A legközelebb eső, ekkor sűrűbben lakott magyarországi régió az Északi-középhegység déli hegylábfelszínének Nagyalföld felé eső legkülső peremén terült el, a Jászságban. 62 Miskolc földjének első holocénkori őslakói a neolitikum alföldi vonaldíszes kultúrájának földművelői és állattenyésztői voltak. Az úgynevezett vonaldíszes kerámia a mérsékelt égövi Európa el­ső, valóban helyi gyökerű újkőkori kultúrája. Edényművességét az egyszerűbb gömb- vagy félgömb formák mellett úgynevezett csöves talpú tálak és a felületükre karcolt párhuzamos vonalkötegekből álló díszítés jellemzi. Mintakincse hullám-, meander- és spirálvonal. E neolitikum két típusának e keleti vagy alföldi, s a nyugati vagy - hazai vonatkozásban - dunántúli vonaldíszes kultúrának - nyu­godtan mondhatni - világtörténelmi jelentőségű kibontakozásában az ország területe, illetve a Kárpátok, Alpok, Dinaridák övezte Közép­Duna-medence központi helyet foglalt el. Korábban e közép-európai régiónak a középső- és felső-paleoli­tikumban, a neolitikum után pedig a rézkorban, a késői bronzkor­ban és vaskorban, valamint a népvándorlás és honfoglalás korában jutott kiemelkedő történelmi szerep. E folyamatokban a rézkor ki­vételével a miskolci táj őstörténete is arányos súllyal részesült. Az Európa törzsén Normandiától Moldáviáig elterjedt vonaldí­62 KERTÉSZ R. 1996. 11-32. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom