Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE - RINGER ÁRPÁD
rák egy részének fejlődése részben megszűnt, részben pedig a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva új irányban haladt tovább. Az előbbire jó példa a taubachien eltűnése a területünkről, az utóbbira pedig a bábonyi ipar, amelyből ekkor bontakozott ki a bükki korai szeletien. A korszakban a dunántúli jankovichi kultúra vadászai is megtelepedtek a miskolci barlangokban. Ennek az iparnak igen jellegzetes kőeszköztípusát tárták fel a Háromkúti-barlangból. De leleteik ettől kezdve fel-feltűnnek a Szeleta-barlang kitöltésében is, mindenekelőtt a Kadic-féle 3. rétegben. A Büdös-pest 4. rétege a revíziós vizsgálat szerint ugyanahhoz az iparhoz tartozik, mint amelyet a dél-bükki Suba-lyuk nevezetes, Neander-völgyi embermaradványairól híres felső kultúrrétegéből tárt fel az 1932-es ásatás. Ez egy sajátos úgynevezett charentien 59 , amelyhez hasonló leletegyüttesek elsősorban Nyugat-Európából ismeretesek. A középső-paleolitikum késői szakasza 60 ezertől 40-30 ezer évig tartott. Éghajlatában felmelegedések és erőteljes lehűlések váltakoztak. A Bükk hegységet az előző klímaszakaszban beborító tajgaszerű fenyőerdőkbe a melegebb interstadiálisok idején lombos fafajok is elegyedtek. Az állatvilágban a jellegzetes mamutos - gyapjas orrszarvús - barlangi medvés emlősfauna uralkodott. Miskolc földjének e korból ismert, s a nemzetközi őstörténeti kutatásban élénk érdeklődéssel számon tartott leletanyaga a Szeletabarlangból leírt szeletien korai szakasza. Kadic Ottokár és korábbi kutatóink a barlang 3. rétegéből tárták fel a korai szeletien emlékeket. Azóta e leletek újra és újra reflektorfénybe kerültek. Vértes Lászlónak köszönhetően, de rétegtani helyzetét tekintve alapos korrekció után két fontos kormeghatározási adatot is ismerünk e rétegből. A réteg aljára kapott kor, a legalább 41 700 év sajnos nem sokat mond. Érdekesebb viszont a réteg tetejére vonatkozó 32 580 ± 420 éves dátum. Ez ugyanúgy egészen új aspektust ad mind a harmadik - a korai szeletait -, mind pedig a fejlett szeletait tartalmazó legfelső 6. rétegnek. Az utóbbiról ugyanis kiderült, hogy jóval fiatalabb 59 MESTER Zs. 1995 . 71-76. p.
