Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE - RINGER ÁRPÁD
zépső- és felső-pleisztocén felmelegedési és eljegesedési klímaszakaszokban képződtek. De előfordulnak alsó-pleisztocén mediterrán szubtrópusi jellegű interglaciális paleo-talajmaradványok is. így elvileg akár néhány méter távolságon belül is egészen különböző jégkori időszakból származó kőszerszámok kerülhettek elő a szőlőművelés során, az alsó-paleolitikumtól a késő-őskőkorig bezáróan. Az egymásba fogazódó, bonyolult rétegtani képződménysorozatok és a beléjük zárt paleolitok rétegtani egymásutániságának helyes sorrendjét a vastag, jól tagolt rétegsorú üledékcsapdák alapján adhatjuk meg. 38 Ezek az összleletek a bennük található paleotalajok jellegzetes típusai szerint egymáshoz illeszthetők, és belőlük egy ún. relatív időrendi sor képezhető. Ami viszont elegendő pontossággal helyezhető el a magyarországi pleisztocén talajok jól ismert kronológiai rendszerébe. 39 Az Avason talált tucatnyi őskőkori régészeti kultúrából két széria is kapcsolódik az alsó-paleolitikumhoz, a Homo erectus korához. Az egyik Tóth Lajos és Zámborszky Andor gyűjteményéből származó, vastagon patinásodott, tehát szemmel láthatóan igen idős, bifaciális - kétoldali - kidolgozású darabokból álló sorozatról Alain Tuffreau a következőket mondta: „Igen, ezek abbevillien típusok, bár méretükben jóval kisebbek, mint a mi lelőhelyeinkről származók." Tuffreau, a lillei-i egyetemen a híres Somme-völgyi paleolitikum elismert szakembere. Az avasi szakócák fotóit 1987-ben tanulmányozhatta. Véleményét azután 1991 szeptemberében, a magyar őskőkorkutatás emlékkonferenciáján egyik kollégája, a bordeauxi Jean-Michel Geneste is megerősítette. Ezúttal a régészeti etikett szerint legkorrektebb módon, saját kezében vizsgálta meg a kőszerszámokat. így száz év után végül is beigazolódott Herman Ottó véleménye arról, hogy az Avason valóban képviselve lehet az európai alsó-paleolitikum több százezer éves szakóca kultúrája, csak éppen nem a Bársony házi leletekben, hanem 100 méterrel a völgytalp fölött. (4. kép) Az alsó-őskőkorba datálható második paleolit-sorozat az Avastetőn és Felső-Szentgyörgyön került napvilágra, a harmad- és negyedidőszaki rétegek határán. Meglepően korrodált kavicseszkö38 RINGER Á. 1994. 78-81. p. 39 PÉCSI M. 1993.
