Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC HELYE AZ ORSZÁG KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁBAN - KUBINYI ANRDÁS

részét mindenképpen ki kell vonni ebből a számból. Idetartoznak azok, amelyeket csak egy-egy adat nevez oppidumnak, egyébként előtte és utána birtokként vagy faluként fordulnak elő: az oppidum megnevezés lehet a forrásoknak a tévedése is. Idetartoznak azok a falvak, amelyeket Csánki Dezső a nagy történeti földrajzi munkájában azért vett csak fel a városok közé, mert évi vásárral, országos vásárral - középkori magyar nevén: sokadalommal - rendelkeztek; Csánki úgy képzelte ugyanis, hogy a sokadalomtartás az városi jog. Ma már tudjuk, hogy ez nem áll, így tehát ma még pontosan nem lehet megállapítani, de legfeljebb ötszáz oppidummal számolhatunk. Természetesen ez a félezer oppidum sem egyforma jellegű. Vannak közöttük alapjában véve jelentéktelen falvak is, amelyeket talán csak a földesúri akarat emelt ki a többi falu közül és adott nekik valamiféle kiváltságot, de lényegében nem különböztek a falvaktól. Az is nyilvánvaló, hogy ahogyan a városok esetében sem volt minden városnak teljesen azonos kiváltságrendszere, a mezővárosok esetében még nagyobb eltérés tapasztalható a többi hasonló településhez képest, tehát a jogaik - amelyek közé tartozik a belső kormányzási, igazgatási és igazságszolgáltatási autonómia, s idesorolandók a gazdasági és egyházi kiváltságok - sem voltak egyformák minden mezővárosban, de ezek a kiváltságok azért visszahatottak a város fejlődésére. Tehát nagyon nehéz különbséget tenni (már csak azért is nehéz, mert kevés az okleveles anyag, ami fennmaradt, hiszen rengeteg pusztult el a török időkben vagy máskor a középkori forrásokból) mezőváros és mezőváros között. Az utóbbi két évtizedben többrendbeli kísérlet történt, amelyek a nem királyi városok és mezővárosok nagy tömegéből valamilyen rendszer szerint megpróbálták kiemelni a városiasabb településeket. Idetartozik az a Fügedi Erikre visszamenő nézet, amely a koldulórendi kolostorok számából indult ki. Idetartozik az egyetemre járók statisztikájából levonható következtetéseket felhasználó elmélet, amelyet e sorok írója állított fel, de egyéb nézetek is vannak, amelyeket említhetünk. Érdekes elméletet állított fel Érszegi Géza, amelyet később Blazovich László is átvett. Eszerint a terminológia is ad bizonyos támpontot, hiszen vannak olyan mezővárosok, amelyeket olykor civitasnak is neveznek: ezek a civitas-oppidumok. Tu-