Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TÁRSADALOM, EGYHÁZ, MŰVELŐDÉS - TÓTH PÉTER

lönbség a bírói tisztség viselése szempontjából a két réteg között. - Egy kissé más a kép az esküdteket vizsgálva. Itt 48 személy kö­zül csak 21-nek értékelhető szempontunkból a neve, s ezek között a mesterségre utalók vannak lényegesen többen: összesen 13. Bár a két tisztség között volt „átjárás", nyilván a bíró volt a magasabb rangú: ez viszont azt is jelenthetné, hogy az idegenből érkezettek, a hospesek rétege előkelőbb helyet foglalt el, mint a mesterembe­reké (azaz feltevésünk szerint azoké a zselléreké, akik jobbágyte­lekkel és tartozékaival nem rendelkezvén, mesterségek gyakorlásá­val keresték kenyerüket). Egy újabb előfeltevést - tudniillik, hogy a város szívében, a Piac utcán lévő házak nagyobb értéket képviseltek, tehát tulajdonosaik nagyobb társadalmi tekintélynek örvendtek - az a szintén források­kal igazolható tény támogat, hogy valóban úgy látszik: a vagyono­sodó lakosok szívesebben szereztek ott házat. így cselekedett csa­bai Kovács István és fivére, Miklós plébános (egyikük tekintélyéhez sem fér kétség) 1478-ban, amikor cserével és 30 arany ráfizetésével megszerezték Miskolci Péternek az in theatro oppidi lévő házát, 129 s így cselekedett Kalmár Mátyás is, amikor 1499-ben 100 arany forin­tért házat vett a piacon, majd néhány évvel később 40 forintért el­adta a Malomutcában lévő régi házát. 130 Mármost, a forrásaink alapján a következő lakosokról tudjuk, hogy 1469 és 1504 között házuk volt a piacon: Szerémi Pál, Bana Péter, Fazekas Tamás, Bazsi Barnabás, Sályi Máté, Filep Tamás, Sarlai Lőrinc, Sütő Antal, Ko­rom Lőrinc, Olajos Gergely, Barla Márton, Szűcs János, Szabó Ger­gely, Mészáros András és Gergely deák. 131 Azaz körülbelül annyi mesterembernek, mint amennyi (legalábbis a neve után ítélve) hos­pesnek, s közöttük a városi tisztségek viselőinek is felbukkan a ne­ve. Mindez pedig azt jelenti, hogy Miskolc középkor végi társadal­mát - nem számítva természetesen az egyedi eltéréseket - feltűnő­en egységesnek kell gondolnunk mind a vagyoni helyzet, mind pe­dig a megbecsültség tekintetében. A kiváltságokkal rendelkező ré­129 MOL. Dl. 83828. sz. 130 MOL. Dl. 102286. és 83946. sz. 131 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 130. és 142. p. MOL. Dl. 83828, 83780. és 107799. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom