Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TÁRSADALOM, EGYHÁZ, MŰVELŐDÉS - TÓTH PÉTER

Péter valamilyen más kapcsolat révén kapta a nevét, esetleg való­ban onnét került Miskolcra. - Időben a következő ilyen nevet vise­lő személy az a Keresztúri Márton, aki 1489-ben Miskolc főbírája. 31 Elképzelhető, hogy nemcsak ebben az egy évben viselte ezt a tiszt­séget: egy 1494-ből származó oklevél 32 szerint ugyanis előtte, mint bíró előtt folyt egy örökösödési per, amelyet Dobó Agáta és Klára folytatott nővérük, Dobó Dorottya ellen egy szőlő harmadrésze mi­att, s az ilyen jellegű perek talán nem húzódtak el öt évig. Minden­esetre az ő fia volt Miskolc egyik ismert közjegyzője, aki a követke­zőképpen nevezte meg magát 1522-ben egy általa kiadott oklevél­ben: „Én, Tamás pap, néhai miskolci Keresz-túri Márton fia" 33 Ez az ér­dekes adat a miskolci jobbágypolgár családok társadalmi felemel­kedésének egyik lehetséges útját is jól példázza. Bár nem számíthatjuk őket az igazi hospesek közé, a papi sze­mélyek - akiket nagyon ritkán neveztek meg vezetéknévvel - kö­zött szintén gyakori lehetett ez a névtípus, azaz származhattak Miskolcra messze földről. (A későbbi gyakorlat igazolja a feltevést.) Az említett 1522. évi oklevél az egyetlen, amelyik használja ezt a megnevezési módot, s jellemző, hogy két olyan pap is volt ekkor Miskolcon a hat felsorolt egyházi férfiú között, akinek vezetékneve származási helyre utal: Devecseri István plébános, illetve a helyette­se, Debreceni Márton alesperes. Folytatva a lakosok származási helyének vizsgálatát: a szomszé­dos Diósgyőrből költözhetett Miskolcra az a Győri Péter, aki egy a régi város elöljárósága által kiadott oklevél tanúsága szerint 1480­ban szőlőt birtokolt a Bábonyi-bérc nevű szőlőhegyen. 34 A Zemplén megyei Golop volt a szülőfaluja annak a Golopi Balázsnak, aki 1478­ban a város főbírói tisztét viselte és háza ekkor Miklós keresztúri plébános házának a szomszédságában állott, 35 s aki 1501-ben már nem élt: özvegye ekkor irtványt birtokolt a Bábonyi-bércen. 36 Sályi Máténak a Dél-Borsodban fekvő Sály település adott nevet: ő 1461­31 MOL. Dl. 83949. sz. 32 MOL. Dl. 86715. sz. 33 Kassa város levéltára, Archívum Secretum NN. Miscellanea, nr. 72. 34 MOL. Dl. 107799. sz. 35 MOL. Dl. 83828. sz. 36 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 131. p. (Tévesen Balophinak olvasva.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom