Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
TÁRSADALOM, EGYHÁZ, MŰVELŐDÉS - TÓTH PÉTER
tak földek, vagy a tartozékok mennyisége jóval kisebb volt, mint a régi és az új város utcáin lévő telkek esetében. A XIV. század második felétől egyre szaporodó forrásaink is mind többet árulnak el a lakosokról. Úgy látszik, Miskolc lakosai sokáig számon tartották, hogy ki a régóta itt lakó és ki a viszonylag újabban betelepült vendég, a hospes. A város elöljárósága által kiadott oklevelek intitulatióiban rendszeresen szerepel a „polgárok és vendégek" (cives et hospites), illetve a „polgárok és vendégek egyeteme" (universitas avium et hospitum) formula, amely egyértelműen bizonyítja a megkülönböztetést - de hogy a különbség miben állott, arra nincsenek adataink. Ezekből az intitulatiókból az is kitűnik, hogy a polgárok inkább a régi várost, a vendégek pedig az új várost lakták. A régi Miskolc, illetve a megkülönböztetés nélküli Miskolc oppidum elöljárósága által kiadott oklevelekben ugyanis a leggyakrabban, összesen 8 alkalommal 12 csak a cives kifejezés szerepel, míg a cives és hospes együtt 6 alkalommal, 13 a cohospites pedig önmagában mindössze egy alkalommal 14 bukkan fel. Ezzel szemben az új város elöljárósága által kiadott, egyetlen fennmaradt oklevél 15 intitulatiójában az universi hospites kifejezés szerepel. - Az oklevelek kiadóitól vagy leíróitól természetesen nem várhatunk el teljes következetességet: ennek ellenére a vázolt jelenség talán megengedi azt a következtetést, hogy az újonnan betelepült vendégek kisebb része a régi városban lakott, míg az új város lakosságát teljes egészében ők alkották. Ez a feltételezés egyébként településtörténeti szempontból is jól indokolható lenne. Arra a kérdésre, hogy honnét érkezhettek ezek a betelepülő vendégek, az ebben az időszakban még nem teljesen rögzült vezetéknevek közül a származási helyre utalók adhatnak valamennyire választ. Ilyen nevek viszonylag szép számmal bukkannak fel a forrásainkban. A Miskolccal szomszédos Arnótról költözhetett ide az az 12 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 80-82, 93-94, 128-129, 131. p. és MOL. Dl. 83780, 86715, 88946, 107796. sz. 13 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 67-68, 88-89, 89-91. p. és MOL. Dl. 83665, 83828, 83949. sz. 14 MOL. Dl. 102286. sz. 15 MOL. Dl. 65651. sz.