Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TÁRSADALOM, EGYHÁZ, MŰVELŐDÉS - TÓTH PÉTER

TÁRSADALOM, EGYHÁZ, MŰVELŐDÉS A KORAI IDŐSZAK TÁRSADALMA A XIV. század utolsó harmadát megelőző időszakból fennmaradt szórványadatok csak nagyon kevés bepillantást nyújtanak Miskolc társadalmába. Feltételezhetjük, hogy a helység előbb a teljes Miskolc nemzetségnek, majd pedig e nemzetség egyik ágának volt a birtokközpontja;

1 a birtokosok közül egyesek lakhattak is itt, bár erre konkrét adattal nem rendelkezünk - hacsak nem az a tény utal az itt való lakásukra, hogy egyes nemzetségtagok olykor Miskolcinak nevezték magukat és nem Miskolc nembélieknek.

2 Birtokaikat mindenesetre biztosan az itt lakó jobbágyaikkal műveltették: így például 1312-ben Fábián fia Pál, Tamás, Miklós és Demeter miskolci (és visnyói) jobbágyok neve bukkan fel egy oklevélben,

3 1323-ban pedig Miskolci Ivánka fia Miklós fia Péter mester itteni szerviensei és jobbágyai: Szabó (Sartor) Péter, Tholuas István és Bothk fia János támadták meg a miskolci templomban Visnyói Fábián fia István jobbágyát, Farkast - aki valószínűleg szintén miskolci lakos volt, hiszen anyja és fivére (akinek a házába menekült támadói elől) biztosan itt lakott.

4 Ezek közül a jobbágynevek közül társadalomtörténeti szempontból egyedül Szabó Péteré értékelhető, s arra mutat, hogy viselője ilyen iparosmesterség úzésével foglalkozott, nyilván az általa lakott jobbágytelekhez tartozó földek és esetleg a szőlői művelése

5 mellett. Jobbágytársai foglalkozhattak kereskedéssel 1 KUBINYI A. 1985. 35. p. 2 MOL. Dl. 1094, 96045 stb. sz. 3 FEJÉR Gy. 1829-1844. VIII/1. köt. 480. p. 4 GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 789. p. KRISTÓ Gy. (főszerk.) 1990-1994. VII. köt. 345. sz. 5 LEVELES E. 1929. 18. p.