Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC MEZŐVÁROSSÁ VÁLÁSA - TÓTH PÉTER

MISKOLC MEZŐVÁROSSÁ VÁLÁSA A szakirodalom egyöntetű véleménye, hogy az 1365. esztendő, a királyi birtoklás kezdete Miskolc város korai történetének talán a legfontosabb dátuma. Lajos királynak a Szécsiek közötti birtokosztályról 1360-ban kiadott oklevelében

1 még csak possessiónak, jobbágyok lakta falunak - bár mint ilyen, a nagyobbak közé tartozott: erre utal az ugyanitt feltűnő villa maior kifejezés - nevezett helyet alig több, mint egy évtized múlva már oppidumnak, mezővárosnak mondják a források, még később pedig felbukkan a civitas meghatározás is, amely terminussal a korszakban a szabad királyi városokat illették - ez az utóbbi természetesen nem jelenti azt, hogy Miskolc ténylegesen szabad királyi város lett volna, inkább csak az okleveleket kiadó elöljáróság ragaszkodott „elég csökönyösen" a címhez.

2 A korábbi kutatások szerint a település azokat a privilégiumokat, amelyek „a városi jelleg első követelményét" jelentették: a bíróválasztási és vásártartási jogokat, azaz amelyek elindították a mezővárossá fejlődés útján, ugyancsak I. Lajos királytól nyerte.

3 Ezek azonban nem maradtak fenn. Az első alkalom, amikor egészen bizonyos, hogy Miskolc szerepet kapott az uralkodói város- és gazdaságpolitikában, az az országos tanácskozás, amelynek eredményeképpen 1405. április 15-én Zsigmond király kiadta az úgynevezett városi dekrétumát.

4 Ennek teljesen egyértelmű bizonyítéka legújabban került elő Miskolc vá1 LEVELES E. 1927-1928. 207-209. p. 2 KUBINYI A. 1985. 43. p. 3 LEVELES E. 1929. 20. p. 4 MÁLYUSZ E. 1951-1958. II. köt. 3791. sz.