Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

TERMELÉS ÉS KERESKEDELEM A KÖZÉPKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

kalmár neveket viselők aránya mindkét népességben kb. 20%. 1549-ben a 405 dézsmaadóból az alábbi foglalkozásokra következtethetünk: kovács (12), pajzsgyártó (1), lakatos (2), bányász (2), szitás (5), asztalnok (1), szabó (13), szűcs (2), varga (11), gombos (4), molnár (1), mészáros (5), halász (1), sütő (1), kalácsos (2), olajos (2), borbély (1), vincellér (1), fazekas (8), szappanos (1), valamint kalmár (7) és borsos (2). Az 1548-as gabonalajstrom ezenkívül tartalmazza még a szakács, sípos, nyilas, szíjgyártó, csíkász, csapó, hordógyártó, rostás, bordás foglalkozásokat, az 1549-es diósgyőri bortizedjegyzék pedig a miskolci dézsmaadók között a kantás, seres, szíjgyártó, lantos, a diósgyőriek között a fűrész, faragó, bárdos, hegedűs, esztergáros, tálas foglalkozásokat. Miskolc kézműves lakossága 1548-1549 Iparág Szakmák 0/ /0 Iparosok száma % Iparág 1548 1549 1548 1549 1548 1549 1549 1549 Fém, fegyver 4 4 25 18 11 17 27,5 24 Szövő 1 1 6,2 4,5 2 4 5 5,3 Bőr 1 6,2 2 5 Fa 2 1 12,5 4,5 2 1 5 1,3 Élelmezési 2 6 12,5 27 5 12 12,5 16 Ruházati 3 4 18,9 19 14 30 35 40 Építőanyag 1 6,2 2 5 Egyéb 2 4 12,5 19 2 11 5 14 Összesen 16 21 100 100 40 75 100 100 Az iparos nevet viselők aránya megfelel a korabeli mezővárosi aránynak, a szakmák száma viszont csak fele a korabeli népes mezővárosi ipari foglalkozás számának, ugyanekkor Gyöngyösön kétszer több fajta szakmát találunk.

191 Bár a közeli egri püspöki udvarnak alig vesznek Miskolcon kézműipari terméket, az egri püspök számadáskönyvében mégis szerepel néhányszor Miskolc neve. 190 MOL. Dec. Borsod 1548/2, 1549/7. sz. és KUBINYI A. 1985. 42. p. táblázat alapján 191 KUBINYI A. 1985. 42. p.