Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

ták, 207 ami a népesség gyarapodására vall, az utóbbi alkalommal to­ronnyal is ellátták. Ez a templom Zsigmond király 1411-es, a sza­bad papválasztás jogát biztosító oklevelében mint „a miskolciak körében (vagy területén) régen üdvösen alapított egyház" (in eorum medio, dudum salubriter fundatae) 208 említtetik. Ezek a hosszabbítások azonban a templom tömegében, városképi megjelenésében még nem hozhattak döntő változást, kivéve a torony megjelenését. Ezt csak a mai késő gótikus forma megalkotásával, a teljes templom XV. századi újjáépítésével érték el. (18. ábra) Ez bármily nagyszabású, a kor legmagasabb technikai színvonalán véghezvitt alkotás is volt, a források alig emlékeznek meg róla. (19. kép) Csak a művé­szettörténeti stíluskritika segíthet az építés idejének, esetleg körül­ményeinek valamelyes tisztázásához. Az új gótikus templom kü­lönleges alaprajza és a szertartásokban és templombelső monumen­talitásában is megmutatkozó speciális elrendezése, jelesül, hogy olyan csarnoktemplom, melynek szentélye körüljárható, a késő gó­tika terméke. Az eredeti templomban a karcsú nyolcszögű pillérek a szentélyt is körbefutották. Ez az elrendezés Csemegi Józsefet arra indította, hogy mind a tengelytámpilléres gyöngyösi Szent Bertalan­templomot, mind a miskolci Szent István-plébániatemplomot a landshuti (bajorországi) Hans Stethaimer építész csarnoktemplom­típusa követőjeként határozza meg. 209 Az említett mester tanítványa volt Hans von Burghausen építésznek, az ő körükből indult ez a hatás kelet felé. Bizonyos, hogy ennek a bajorországi eredetű épülettípusnak legfontosabb hazai emléke az azóta elpusztult egri várszékesegyház 1486-ban elkezdett szentélykörüljárós, belső támpillérei között karzattal kialakított késő gótikus szentélye volt. De a kassai Szent Erzsébet­templom az 1470-es évekre datált főszentélye is kelet-bajorországi és Salzburg környéki iskolázottságú, hatású mestereket feltételez. 210 Nem lehet véletlen, hogy Kassa-Gyöngyös-Eger-Miskolc XV. századi késő gótikus templomai rokonságot mutatnak. Talán ugyanazok a mesterek, 207 CZEGLÉDY I. 1993. 153. p. (alaprajz) 208 B.-A.-Z. m. Lt. XV. 1. 120. sz. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 493. p. Az oklevél kifejezését: dudum Marjalaki Kiss Lajos úgy értelmezte: nem régen, imént, minap, ezért 1411-ben új templom építését feltételezi. (MARJALAKI KISS L. 1927. 6-7. p.) 209 CSEMEGI J. 1937. passim 210 MAROSI E. (szerk.) 1987. I. köt. 681-682. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom