Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

parti centrum mellett (amelynek objektumai valószínűleg a tatárjá­rás során pusztultak el, s amelynek egy részét a XV. századig nem is népesítették be) a Rákóczi utca 2. számú ház udvarán földbe ásott, a leletek alapján Anjou-korinak tartott ház alapfalai kerültek elő. A - feltehetően már háromhelyiséges - ház agyagpadlózatát többször megűjították, nyugati helyiségében földbe ásott, 150 cm mély agyagfedeles veremhombárt találtak köles- és gabonaszemek­kel, mellette tűzhely nyomai. A keleti helyiségnek feltehetően ke­mencéje volt, sőt egy tölgyfapallókból álló lépcső nyomaira is buk­kantak. A lépcsőre valószínűleg a Szinva-part itteni meredeksége miatt volt szükség a lakásban. A leletek között Anjou-kori cserép­töredékek, vörös színnel festett edénydarabok, sárgásfehér színű bögrék, dísztálak peremei, valamint Nagy Lajos dénárjai voltak. 144 Mivel a feltárt épület téglalap alaprajzának lépcsős hosszabb oldala a fő utcával párhuzamos, okunk van feltételezni, hogy a ház erre az utcára nyílt az utca déli oldalán. A másik, északi oldalon is ta­láltak háznyomot és cseréptöredékeket a XIÜ-XV. századból, a szín­ház nézőtere alatti ásatásnál. Az itt talált falmaradékok vert agyagból készültek, a kemencefeneket cserépdarabokkal bélelték ki. 145 A helyszínen gótikus megmunkálású faragott kövek is felszínre kerültek, valószínűsíthetően a XV. század második feléből. Ezek a középkor végén (talán az 1544-es török pusztítás során) elpusztult épület maradványai, hiszen az épület helyét egyszerűbb épülettel építették be a XVI. század második felében. 146 Ezek a leletek egyér­telműen kőházra utalnak, s egyben arra is, hogy a fő utca északi ol­dalának ezen a részén (a mai színházépülettől nyugatra) déli fek­vésű házaival a miskolci elit házai álltak. A XV. század végi, XVI. század eleji okleveles források alapján a (kő)ház-sor tulajdonosait is ismerjük. 147 A tapolcai apátság a középkortól az újkorig ugyan­azon a helyen (a mai Széchenyi és Kossuth utca sarkán) állt, ezért 1480-ban is itt jelölhetjük ki a helyét. A tapolcai apát háza (domus 144 KOMÁROMY J. 1955. 21. p. 145 KOMÁROMY J. 1958. 56. p. 146 KOMÁROMY J. 1960. 6. p. 147 A házsor rekonstrukciójával már Komáromy József is próbálkozott (KOMÁROMY J. 1960. 6-7. p.), aki a mai Széchenyi u. 11-21. számig tartó házsor területére helyezte el a középkori házakat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom