Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA
valószínűleg egy telek hosszúságban) a Szinva egyik malmához is utcácska. Alig tudunk valamit a zsellérek negyedének, a Kiskassának helyéről, de megnevezése (vicus) is jelzi településrész jellegét. Ezek a településelemek nemcsak a topográfiában különítették el a város egyes részeit és lakóit, hanem a város társadalmában sőt mindennapi életében is. Az utcák, sorok, szerek abban mégis megegyeznek, hogy a település lakói lakásainak, a házak-épületek körüli különböző méretű és funkciójú elhatárolt tereknek a halmazai, valamely rend szerinti topográfiai egységei. Ezek a belterületi épületek és terek a topográfia sejtjei, egyben a legerősebb kötelékek, amelyek a középkori falu vagy város társadalmának elemeit a településhez kötik. A házak, telkek Miskolc középkori forrásaiban sem úgy jelennek meg kizárólagosan, mint fontos helyek, tájékozódási pontok, hanem mint értéket képviselő ingatlanok, a gazdálkodás, megélhetés, társadalmi státus alapjai. Miskolcra vonatkozó legkorábbi oklevelekben már szerepelnek házak, telkek, sőt a legtöbb oklevél éppen az ingatlanforgalmat dokumentálandó jött létre, nemkülönben Miskolc mezőváros (tanácsának) oklevélkiadó működése is szorosan összefügg az ingatlanforgalom késő középkori felélénkülésével. A XIV-XVI. századi miskolci oklevelek általában házat vagy telket említenek, amelyhez a határban szántó, rét és szőlő is tartozhat. Kis Miklós 1416-os említett házadományánál a miskolci polgár régi és a diósgyőri-dédesi pálosok új háza része a város telekállományának, hiszen a város házai között - ráadásul értékes helyen - fekszik, és a ház vagy telek (domum seu fundum) rendelkezik szántókkal (terris arabilibus) és más haszonvételekkel is. 113 1433-ban özvegy Chernei Domonkosné Erzsébet telkének felét - a hozzá tartozó szántóföldekkel, rétekkel, istállóval és egy kapu vagy más épület (portám? palatium?) feletti toronnyal valamint egy kerttel - adja el Szabó Istvánnak (medietatis fundi, utpote terris arabilibus, pratis, stabulo ac turri supra portami?]) 200 forintért. 114 1469-ben Miskolczi Péter vesz egy telkei (emptionis cuius113 MOL. Dl. 10447. sz. 114 MOL. Dl. 83665. sz. (Bárczay es. lt.)