Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

emlékeznek meg 4 egyházi ingatlanról (házakról és hozzájuk tartozó szántókról, szőlőkről), melyek mindegyike a piacon (in theatro) állt.

96 A theatrum megnevezés egyértelműen a hely, utca piacjellegére utal, ahol értékes házak-telkek sorakoznak egymás mellett a késő középkori oklevelek tanúsága szerint. 1480-ban Miskolc város oklevelében néhai Fülöp bíró lánya, Katalin rendelkezik miskolci házáról, amely a város lakott helyén (in corpore huius civitatis) fekszik, szomszédja a tapolcai apát háza.

97 Az egri káptalan 1500-ban kelt oklevelében a Miskolc melletti (az újkorra elpusztult) Koromházán birtokos Korom Lőrinc özvegye (pesti Török Balázs lánya) Miskolc piacán vagy belterületén (in theatro sive corpore dicti oppidi) álló romos házát, pincéivel és építményeivel együtt eladja András papnak, a Szent Mihály oltár igazgatójának.

98 Bizonyosan középkori eredetű a Hunyad utca elnevezése is, hiszen 1501. december 22-én az Egri Káptalan előtt az említett Kowach István és veje Horváth Gergely vallanak arról, hogy a Kovács István leányára és férjére hagyja javait, ezek között egy malmot a Hunyad utca alsó végén, a Szinva keleti oldalán (inferiore fine cuiusdam platée eiusdam oppidi Hwnyad appellate, a plaga orientali in fluvio Zynwa).

99 A malom topográfiai adatai jelzik, hogy itt, a Hunyad utca végén, a Szinva nyugat-keleti folyásán kanyarulat volt, amelynek keleti, a város felé eső oldalán állt az említett malom. A fő utcáról észak felé vezető Fábián utca nevéhez hasonlóan ez az utcanév is továbbél az újkorban, s szintén a fő utca folytatása, de nyugat (Diósgyőr) felé. Az oklevél szerint az utca alsó vége a Szinvával érintkezik, ahol malom áll. Ugyanez a malom II. Lajos 1520-ban kelt oklevelében is szerepel Kovács István örököseinek tulajdonában, itt a Szinva nevű folyón áll, a Hunyad utca alsó végén vagy szélén.

100 A Szinváig lefutó utca vége a város lakott szélét is jelentette a Szinva említett kanyarulatával, mint természetes határral, 96 B.-A.-Z. m. Lt. XV. 1. 116. sz. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 141-144. p. és TÓTH P. 1990. 92-93. p. 97 MOL. Dl. 107799. sz. 98 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 129-131. p. 99 MOL. Dl. 84008 és 84009. sz. (Bárczay es. lt.) 100 ...In fluvio Zynwa vocitato in inferiori parte sew fine cuiusdam platée prenarrati oppidi Myskolcz Hwnyad apellate. MOL. Dl. 84135. sz.