Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

gár, a Fábián utca (de piatea Fabiani) lakója, a diósgyőri Krisztus Teste pálos kolostorra hagyja a Miskolc város területén a Szent György vértanú-hegyén (supra montem Sancti Georgii martiris in territorio predicte civitatis Miscolch) lévő szőlőjét.

89 Az oklevélkiadó Miskolc egyik legelső oklevelében úgy jelenik meg a település, mint utcá(k)ra tagolt, szőlővel beültetett hegyekkel körbevett, királyi birtoklású város (= civitas), ahol mind az utcáknak, mind a szőlőhegyeknek nevük van. A Fábián utca elnevezésben személynév őrződött meg, illetve a Miskolc nemzetség egykori birtoklása, hiszen 1256 után a Miskolc nembeli Jaroszló fia Fábián családja egészen 1348-ig Miskolc részbirtokosa volt. Legfontosabb jószáguk a Bükk túlsó oldalán fekvő Visnyó volt, s ezért Visnyói néven említik a családot. 1323-ban a család egyik tagjának, Visnyói Fábián fia Istvánnak Farkas nevű jobbágyát Miskolci Ivánka fia Miklós és Péter jobbágyai és szerviensei Miskolc falu templomából elhurcolták, és megsebesítették. Farkas fivérének házában keresett menedéket.

90 A miskolci Fábián utca nevében az említett Visnyói Fábiánt (és örököseit) véljük megtalálni (akinek sérelmet szenvedett jobbágya talán maga is a miskolci birtokrész lakosa volt).

91 Miskolc többes birtoklása idején Fábián a település lakott részéből valószínűleg a róla elnevezett birtokhányadot, az itteni telkeket és jobbágyokat, esetleg itt feküdt földesúri gazdaságot mondhatta magáénak és örökítette tovább a birtokosztály alapján. Az 1376-ban kelt korai miskolci oklevélből nem derül ki, hogy Miskolc belterületének mely részén feküdt a Fábián utca, de a név továbbélése az újkorban sőt legújabb korban azt mutatja, hogy a Szinvával párhuzamos fő utcából észak felé ágazott el ez a településrész, s vezetett a határ (pincék, szőlők, szántók) felé, vagyis a településnek nem a legősibb (régészeti leletekkel is igazolt) magjához tartozott (de Visnyói Fábián és utódai 89 MOL. Dl. 6328. sz. Közli: SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 63-64. p. 90 MOL. Dl. 96104. sz. (Vay es. berkeszi lt.). KRISTÓ Gy. (főszerk.) 1990-1994. VU. köt. 162. p. 91 Ugyanezen a véleményen van Komáromy József is: „A Fábián utca nevénél gondolok arra, hogy azt az utolsó Miskócok egyikével magyarázzam. 1324-ben, az utolsó Miskóc-nemzetségbeli Fábián-fiak: Pál, István és ]ános pereskednek a Széchyek ellen. Ismerve az elnevezések keletkezéseit, ez a Fábián és fiai lakhattak a tér (ti. a későbbi Városház tér) Pece felőli részén." KOMÁROMY J. 1962. 8. p.