Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA
hiszen a Sajó mellől - ahonnan a XI. századi temető ismeretes - a Szinva partjára tevődött át a település magja, ott is a Szinva valószínűsíthető gázlója közelébe, ahol a település későbbi főutcájára Csaba felől át lehetett jutni. Ezek a maradványok kijelölték a Szinvaparti birtok centrumát is, hiszen a késő középkortól kezdve az elkövetkezendő évszázadokban ez a hely része lesz majd a település központjának, s Miskolc írott történetében is megmarad kitüntetett topográfiai szerepe. A mai Belvárosban feltárt egyéb szórványos régészeti lelet bizonysága szerint Miskolc, mint lakott hely, település már a XI. században létezett. „A település az egész Árpád-koron át megőrizte falusias jellegét, a feltárt házak típusai és a belőlük előkerült leletek az ország számos pontján feltárt Árpád-kori falvakban előkerültekkel... e település központja a Rákóczi utca és Széchenyi utca találkozásánál lehetett, itt több rétegben tárták fel az e korszakból származó épületeket. Az a tény, hogy viszonylag kis területen több egymásra épült házat lehetett megfigyelni, nemcsak az épületek romlandó anyagára, hanem a település behatárolt voltára is utal." (Wolf Mária) 85 A régészeti leletek meghúzzák ennek a kis területnek a valószínűsíthető határait is a mai Erzsébet tértől a Rákóczi utca-Széchenyi utca kereszteződéséig, esetleg a Széchenyi utca egy keletebbi pontjáig. A déli természetes határként pedig a Szinva folyócskát képzelhetjük. A házak és leletek kezdetleges, halmazos településrendre engednek következtetni, 86 ez a Szinvától északra, annak vonalán jöhetett létre, amelyen - talán több helyen is - gázlón keltek át. Az ásatás során előkerült leletek esetleg egy korai piacteret jeleznek a szinvai átkelőnél. 87 Miskolc, mint földesúri birtok határait a Szécsi család 1325-ben rögzíttette először oklevélben, 88 a település belterületének topográfiai viszonyairól azonban csak később, a XIV. század második feléből ismerjük az első adatokat, amikor Miskolc már kikerült a magánföldesúri joghatóság alól, s királyi birtok lett. 1376-ban Miskolc esküdtjeinek és bírájának oklevelében Kilián fia János miskolci pol85 WOLF M. 1992. 137. p. 86 KUBINYI A. 1985 . 37-38. p. 87 KUBINYI A. 1985. 36. p. 88 MOL. Dl. 1109. sz.
