Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

Az ónodi Czudarok birtoka 1341-ben a Sajó Zemplén megyei oldalán lévő Hídvég is,

70 amely már elnevezésében is mutatja, hogy a Sajó egyik legfontosabb rév- (esetleg ideiglenes híd-) átkelője volt a középkorban. De szedtek hídvámot Miskolc mellett is a Sajón a Palócziak birtokában lévő (Sajó)Szentpéteren 1438-ban,

71 ahol ekkor még valószínűleg csónakon juttatták át az utazókat a révészek. Szerepel hídvám 1454-ben Kisfaludon is (Szederkény közelében).

72 A fontos utak csomópontjában lévő Mohi (maga is vámhely) közelében a Hejőn egy malomtól nem messze már 1332-ben híd ível át (ad locum Babaw reme)/

3 s 1323-ban Déta határjárásában a Szinva közelében a Hejőn révkikötőt említenek (ad por tum Samudreui),

74 ugyancsak a Hejőn van 1412-ben Noszkad birtok határában a Miskolcról Szalonta felé vezető út mentén egy átkelő (vadum), amelyet Fövenyesrévnek neveznek (Feuenyesrew).

75 Hogy Dél-Borsod területén egyetlen birtokrész több kis - nemcsak folyókon, hanem kis tavakon való átkelésre is szolgáló - átkelővel rendelkezhetett, példa rá Petri Farkas fia István birtokrészének 1365-ben keletkezett határjárása, ahol egy tó kikötőjét említik a Pethri-ből Coroh-ba (Korhi) vezető út mentén, majd ugyanitt a Szinván (Zynnozva) lévő kikötőt (vagyis komp, csónak-átkelőhelyet) is.

76 De említenek révet ÉszakBorsodban már az Árpád-korban is (a Bódván) Abodon. 1251-ben az egri káptalan ad ki bizonyságlevelet arról, hogy előtte János, Pivart és társai megegyeztek az abodi (Abad) rév vámjövedelméről.

77 A hídvám a hidak, révek fontosságára, jelentős forgalmára enged következtetni, amint Miskolc környékének egyik legfontosabb átkelője, a zsolcai vám is ezt mutatja. 1329-ben az alzsolcai (Olsolcha) vámot úgy említik, hogy már Ernye fia István is a birtokában volt, vagyis Árpád-korinak tekinthetjük.

78 1392-ben Mária királynő felmenti a (sajó)ládi pálosok (hejő)keresztúri jobbágyait a Mohi és a 70 MOL. Dl. 3563. sz. BOROVSZKY S. 1909. 60. p. 71 MOL. Dl. 13151. sz. BOROVSZKY S. 1909. 65. p. 72 MOL. Dl. 24541. sz. BOROVSZKY S. 1909. 61. p. 73 NAGY I.-NAGY Gy. 1878-1920. I. köt. 528. sz. 619. p. 74 NAGY I.-NAGY Gy. 1878-1920. I. köt. 100. sz. 110-111. p. 75 MOL. Dl. 9994. sz. BANDI Zs. 1985. 628. sz. 76 MOL. Dl. 5423. sz. BANDI Zs. 1985. 617-618. sz. 77 WENZEL G. 1873. 9. p. 78 MOL. Dl. 40559. sz.