Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA
utazók (viator es) sok kárt tesznek csabai Horváth Gergely szántóföldjein és kaszálóin. 65 Ezt a közutat-országutat Miskolcon egy 1516-ban kelt oklevél átiratában Besenyő felé vezető közútnak (penes viam publicam versus Besenyő ducentem) nevezik, 66 vagyis nem szentpéteri útnak, ebből következik, hogy (Szirma)Besenyő felé Miskolc lakott részén kivül ágazott el a szentpéteri út Besenyőre. De vezetett út Miskolc déli szomszédja felől, Tapolcáról is Miskolcra, Csaba határában, amint Csaba 1412-es határjárásából tudjuk, egy völgyben a Hajasbérc és egy vizenyős újrasarjadt erdő mellett, 67 ez az út valószínűleg tovább ment Tapolcától a Bükk déli oldalán Eger felé. Az úthálózat sűrűsége és az utak sokfélesége: az országrészeket összekötő közút és országút, a településeket, vidékeket, birtokokat összekapcsoló nagy út, kövesút, a birtokok, határrészek közötti füves út, kisebb utak - élénk forgalmat feltételeznek a középkorban. Az utak közötti kapocs, illetve a vizeken átmenő utak a gázlók, révek, hidak voltak. Ez utóbbiak nemcsak azért voltak ritkák, mert építésük nagy tudást és anyagi erőforrásokat kívánt a középkor embereitől, hanem mert a folyók medrének, vízhozamának változása, a télvégi jégzajlás sokszor nem is tette lehetővé állandó híd építését. A forrásokban szereplő híd (pons) így néha talán csak kompátkelőként értelmezhető (gondoljunk csak arra, hogy a kompot Észak-Magyarországon a legutóbbi időkig is gyakran nevezték hidasnak). Miskolc vidékén az egyik legkorábbi hidat Kazán említik a Sajón, a borsmonostori apátság javára tett 1237-es (hamis) végrendeletben, vámjával együtt. 68 A fő tiszai átkelőket, az említett dorogmait és a Zemplén vármegyei lűci révet már Anonymus is említi, ez utóbbi (Locz) nemcsak tiszai, hanem Sajó-átkelő is 1443-ban, amikor a tiszai kikötő vámjövedelmének egy részét az ónodi Czudarok a sajóládi Szűz Mária pálos kolostornak adják. 69 65 MOL. Dl. 84020. sz. 66 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 226. p. 67 BORSA I. (szerk.) 1993-1994. III. köt. 2815. sz. és 2844. sz. 68 MOL. Dl. 219. sz. Marjalaki Kiss Lajos itt szerint itt inkább révről lehet szó. (Marjalaki Kiss Lajos: Miskolc és környéke középkori útjai, hidjai és közlekedése. Kézirat. HOM HTD 75. 35. 60.) 69 MOL. Dl. 13754. sz. BANDI Zs. 1985. 636. sz.
