Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

bivium seu divisionem viarum, quarum una tendit versus villas Monte et alia Drogma).

53 Noszkad birtok határában írják le 1412-ben a Szalontáról (Zalantha) Miskolcra vivő utat, amely Ernőd felől jön Szalonta és Keresztúr határában.

54 Mohin keresztül Egerbe is el lehetett jutni (Szemere közelében csatlakozott az egri út a szihalmi főútba), amint 1343-ban Ónodi István is tette, akit a mohi vásárból hazafelé tartva (de villa Mochay... ad propria redire voluisset) Egri Mihály (Michael de Agria) támadott meg ezen a közúton (in via publica).

55 Az Eger-Mohi-(Zsolca)-SzikszóGönc egyben hadiút is volt, ezt igazolja II. Ulászló itineráriuma 1491-ből. A király János Albert lengyel herceg ellen indult, s 1491. január 15-én Egerből kéri a bártfaiakat, hogy Szikszóra fegyveresekkel és élelemmel jöjjenek eléje. 3 nap múlva, január 18-án (és 19-én) Mohiban van, innen küldi emberét Kassára. Január 23-án a főurakkal és seregeikkel Szikszón táboroz a király, majd február l-jén Göncön éjszakázik.

56 Az Eger-Gönc utat télvíz idején hadi kísérettel, pihenőkkel két hét alatt tette meg az uralkodó a három vármegyét átszelő közúton. Miskolcról azonban rövidebb út is mutatkozott Eger felé, a Bükkön át, ahol különben a középkorban több út is vezetett a bükkvidéki helységek felé. 1282-ben egy béli (a bélháromkúti apátság közelében) öröklött földön osztoznak Bél nemzetség tagjai, ahol a határjárás említi az egri közutat (publicam stratam, que ducit in Agriam), amely Bélen keresztül Dédesre vezetett, s onnan tovább a hídvámos Vadnára.

57 A Miskolc határait rögzítő 1325-ös oklevél említ egy kövesutat (Kuueswth) a keresztúri és bábonyi határon lévő szőlőhegyen, valamint a Vajlára vezető utat is (via de Woyla), nemkülönben a Kisgyőrbe vivőt (ad aliam viam, que currit Kysgeur). A két bükki helységbe vezető út között állították fel a fő határjelet, mivel ez három birtok határát jelölte.

58 A Bükk egyik fő útja volt a a két vár között, Diósgyőrből Dédesre vezető „nagy út" (magnam viam, 53 MOL. Dl. 8152. sz. MÁLYUSZ E. 1951-1958. I. köt. 4443. sz. 54 MOL. Dl. 9994. sz. BANDI Zs. 1985. 628. sz. 55 NAGY I.-NAGY Gy. 1878-1920. IV. köt. 302. p. 56 IVÁNYI B. 1910. 2882, 2884, 2885, 2888. és 2893. sz. 57 GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 757. és 747. sz. 58 LEVELES E. 1927-1928. 179. p.