Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

szor nemcsak a tulajdonnévként használt megnevezések kerültek be magyarul, hanem olyan, a tájra jellemző képződmények is, melyeknek latin megfelelőjét nem is találta szótárában az oklevél lejegyzője, ilyen a vizenyős területet jelentő ér, illetve a ritkás bozótos, fás terület neve, a berek. De a rezgő nyár is ilyen lehetett. A Miskolc környéki táj azonban már jelzi az ember jelenlétét is: azét, aki halastavat rekeszt el, hidat épít, határjeleket állít, szőlőhegyet, szántókat művel, gyümölcsfákat olt, malmot árkol, agyagot bányász és legfőképpen: utat jelöl és épít. A középkori határjárásokban a határok, birtokok leírása elképzelhetetlen utak megnevezése nélkül. Ezek a fontos topográfiai adatok nemcsak az egyes helyek helyszíni meghatározásában segítenek, hanem tovább visznek a lakott helységek társadalmának vizsgálata felé. Miskolc környékén legelőször a százdi apátság 1067-es alapítólevelében Szihalom határjárásánál említik a Csaba felé vezető utat (ver viam Soba),

A? amely feltehetően a megye fő útja volt. Valószínűleg ehhez az úthoz kapcsolódott az a főút, amelyet az említett 1332-es (Bold/Bód és Nozkad birtokokat körüljáró) oklevélben

48 említenek: a Miskolcról Ohatra vezető főút (ad publicam stratam que de Miskolch ducit in Ohath).

49 Ez az út az Ernődtől nyugatra lévő Ostorosvölgy nevű völgytől egyenesen kelet felé van, annak a másik útnak a közelében, amely Mohiról vezet Ernődre. Az oklevelekből kitűnik, hogy Miskolc környékén Mohi az a hely, ahol az utak keresztezik egymást. 1358-ban Ónod határában Csánytelke (loco Chantelke) közelében visz a főút Mohiról Miskolcra (stratam publicam de villa Mohy in possessionem Myskolcz ducentem), innen kelet felé a Szinván átkelve halad a Zsolcára menő út (viam in Solch ducentem). A zsolcai utat említi ugyanez a határjárás a Mohiból Ónodra vezető főút (stratam publicam de dicta Mohy in predictam villám Olnad) közelében. A Mohi-Ónod útról két száraz folyómedren áthaladva, a Mohiból Korhi faluba vezető út közelében visz a főút 47 MOL. Dl. 298. sz. 48 NAGY I.-NAGY Gy. 1878-1920. II. köt. 619. p. 49 Ezt az utat, az oklevél Ohath szavát Csáí-nak értelmezve Marjalaki Kiss Lajos a Miskolc-Mezőcsát közötti főútnak tartja. Vö. Marjalaki Kiss Lajos: Miskolc és környéke középkori útjai. Kézirat. HOM HTD 75. 53. 60.