Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)
MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA
kiegészíti Diósgyőr mellett, illetve 1313-ban már egy Paprethe nevű földet (valószínűleg kaszálót) is kapnak a pálosok a Bükk lejtőin Diósgyőr birtokosától. 31 Az oklevelek leírásaiban megőrzött bükkvidéki táj már a honfoglalás előtt lakott volt, s a honfoglalás korában az itteni „erdőség a mainál kiterjedtebb volt. Az erdő volt az élet alapja és az életviszonyok meghatározója. Az erdőség fái között az egyeduralkodó a bükk, az északi oldalon ma is az. Rajta kívül a tölgy is gyakori. Diósgyőr mellett fenyvesek is voltak, és erre lehet következtetni Szomolya nevéből is, amely szláv eredetű és valószínűleg fenyőszurok-gyanta jelentés. Az egykori forrásokból gyümölcsfákról és nevezetes körtefákról is tudunk. így a Miskolc melletti Nagygyőr neve 1304-ben Gyou Geur, 1315-ben Gyovs Gewr. Csokva és Omány között 1362-ben egy vadkörtefa a határjel, amely még 1374-ben is szerepel a határjárásban. Szomolya 1269-es határjárásában is említenek egy nevezetes vadkörtefát, de egy kökényest is (kukenkerek). A szórványos gyümölcsfa előfordulások mellett erdei gyümölcsösökre gyanakodhatunk Visnyón, melynek szláv eredetű nevében (1239: Wisna) a meggy szó őrződött meg. Gyakori fája a Bükknek a mogyoró, bár magyar helynevekben önállóan nem jelentkezik." (Mesterházy Károly) 32 Miskolc 1325-ös határjárásában nyírest és rekettyési említenek, a Bükk Ómassa melletti hegyhátának Borovnyák neve pedig szláv nyelven borókát jelent. 33 1240-ben Tardona határjárásában a dédesi vár környékén két egymás melletti határjelet egy tölgyfán és egy magyalfán (mogol) helyeztek el. A tardonai határ egy forrás mellett halad (in caput putei Bagun), ahol Gyula bán címerével egy bükkfát (byk) jelöltek meg egy Harsfő (Hasfeu) nevű hely közelében, vagyis a bükk, hárs, magyal, tölgy egymás mellett alkotta a Bükk ősi növényzetét. 34 Miskolc déli-keleti határos birtokai, helységei a középkortól: Zsolca és Csaba. 1356-ban Szécsi Miklós országbíró oklevelében a Csabai nemesek Csaba birtok feletti birtokperében a megosztott szántóföldek határai a Hejő mentén Miskolc felé vannak, ahol kő határ 31 MOL. Dl. 1835. sz. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 32-33. p. 32 MESTERHÁZY K. 1996. 862. p. 33 KISS L. 1988. I. köt. 241. p. 34 MOL. Dl. 246. sz. Vö. MARJALAKI KISS L. 1926b. 54. p.
