Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

zi a tájban és a környező lakott helyek sorában. A XX. századig tovább élő földrajzi (Lyukó, Kis- és Nagygalya, Mélyvölgy, Kékmező, Poklostelek, Nolaj) és helységnevek (Sajóbábony, Sajókeresztúr, Bükkaranyos) igazolják, hogy a Miskolc nemzetség Miskolc nevű birtokrészének ősi birtok-, település- majd közigazgatási határai az évszázadok alatt alig változtak. Ellentétben a folyók természeti topográfiai viszonyaival, az emberek alkotta határok igen maradandónak bizonyultak. Az oklevél 1341-es átírásában a Sajóról mint határról már nem a miskolci birtokosok emlékeznek meg a határ tudásának ősi módján, hanem a szomszédos és határos birtokosok (vicini et commetanei) - mind nemesek, mind nemtelenek - állnak meg a határjárás végén a Sajó folyó mellett, és így vallanak: Arnót falutól kezdve lefelé egészen Alzsolcáig és Nolajszegig a Sajó szolgál határként, de ezen földek határjelei átjönnek a Sajó nyugati oldalára,

25 vagyis a határt ekkor nem a folyó közepén húzzák meg, hanem a miskolci parton, ami megint csak a Sajó határhelyzetének említett képlékenységét, és a szomszéd birtokosok jogigényét igazolja. 1387-ben Laad (ma: Sajólád) föld határa a Sajó folyónál kezdődik, majd nyugatra a Holt-sajó (Holtsayow, Holtth-Sayon) folyó mellett halad el Zsolcára vezető út mellett,

26 igazolva, hogy a Sajó több mederben is folyt Miskolc és Zsolca után. A miskolci határjárás említette Sziget falu (villa Zyked) és Vojla (Woyla) az újkorra elpusztult középkori települések Miskolc határában. Szigetet az 1325-ös határ járó oklevélen (és annak 1549-es átírásán) kívül csak 1330-ban ismerjük oklevélből, amikor Tokaji Lukács a Borsod vármegyei tokaji (ma: Kistokaj) és szigeti (Zigeth) birtokának felét átadja a Szabolcs vármegyei Újfalusi Mihálynak, akit testvérévé fogadott.

27 Ez a két, időben egymáshoz közeli említés tudósít csak arról, hogy Miskolc nyugati határánál az Árpád-kor végén falu volt, sőt elnevezése azt is elárulja, víz folyta egykor körbe. A határjárás térképre vetítésével igazolható, hogy ez a víz a Szinva volt. A határjárás során nem tudjuk meg, a hivatali processzust végző 25 MOL. Dl. 1109. sz. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 44-45. p. 26 MOL. Dl. 107685 és 7237. sz. BANDI Zs. 1985. 621. és 623. sz. 27 GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 807. p.