Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

zött. A határ nyugat felől kezdődik a Szinvánál egy régi földből hányt határjellel (inter fluvium Zinva a quadam meta terrea antiqua), majd kelet felé haladva jut el egy Szirmáról Ózsolcába (possesionem Oh Solcza) vezető füves úthoz, ezen haladva, majd erről jobbra letérve, egy Pobragy nevű tavon át kelet felé jut el a Sajóhoz.

20 A Zsolcától lefelé vármegyei határfolyónak is tekintett Sajó partján, Ládon a pálosok is megtelepedtek a középkorban, akik birtokadomány révén a Zemplén megyei Bas és Keren (Bazs és Köröm, a Sajó mellett) birtokokat is magukénak mondhatták. Bár itt a Sajó nemcsak birtokok, hanem Borsod és Zemplén vármegyék határa is, a ládi pálosok elérik, hogy 1478-ban Mátyás király két említett birtokukat kivegye Zemplén vármegye joghatósága alól, és Borsodhoz csatolja, mivel a pálosok állítása szerint Borsod vármegye székéhez (vármegyei törvényszékéhez, amely Miskolcon székelt) közelebb vannak, egyben megparancsolja Zemplén vármegyének, hogy a két birtokot ne vonja széke elé.

21 Bár igen ritka a középkor folyamán, hogy vármegyék rögzített határait megváltoztassák, főként, ha folyó szolgál természetes határvonalként, a pálosok tudatos és hathatós birtokpolitikája még ezt is képes volt elérni az uralkodónál. Miskolc viszonylagos földrajzi közelsége talán csak ürügy lehetett a pálosoknak, akik így próbálták meg a másik vármegyével történt konfliktusaikat megkerülni. A Sajó nemcsak határként funkcionált, hanem (barbár) kivégzési mód színhelyeként is számba jött a középkor végén. 1527-ben Szapolyai János, amikor táborával a sajóládi kolostor mellett táborozott, a miskolci Mindenszentek-kápolna papját, Mártont elfogatta, mivel az három vármegyét bujtogatott ellene, Sajóládra vitette, és ott a Sajóba akarta fojtatni. Csak Simon zágrábi püspök közbenjárására kegyelmezett meg neki. Ezután János király csapatai szeptember végén Ládról „gázoltak át" a Sajón, vagyis keltek át a Sajó gázlóján, hogy Ónodra menjenek.

22 A Sajó Miskolc birtok, falu (possessio) keleti határa 1325-ben Mis20 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 69-70. p. LEVELES E. 1927-1928. 197. p. 21 MOL. Dl. 18079. sz. BANDI Zs. 1985. 657. sz. 22 Eí iam sacrum portaverant sibi, ut ad aquam fluvium Sajo proicerent... Et transfretavimus citra aquam flui Sajo, et in Honod in ecclesia celebrare fecerat Rex Joannes quatuor tempóra Michaelis. SZERÉMI Gy. 1857. 178. p.