Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

partján dús füvű rétek és ligetes erdők húzódtak, s mind a határ, a víz, mind a víz öntözte part melletti kaszálók részei voltak a szomszédos birtokok, helységek lakói gazdálkodásának, s talán a vízfolyás, meder változásai, az árvizek is megnehezítették, hogy a folyót mint pontos határjelet használják, főként, ha a határ a folyó közepén húzódott. A Sajó Nagyzsolca (Noghsolcha) felőli partján is cserjés húzódott, hiszen I. Lajos 1380-ban kiadott oklevelében az itteni királyi birtokon a Sajón egy malmot adományoz a diósgyőri pálosoknak, s megengedi, hogy a falu területén fekvő cserjést a malom szükségleteire használják.

10 Már az 1281-es és 1399-es Miskolc-Zsolca közötti perek is előrevetítik, hogy az oklevelekben rögzített határviták a Sajó mederváltása nyomán létrejött változások következményei, hiszen a folyó régi főmedrét odahagyva közelebb került Zsolcához, jókora legelőket, vizenyős ligeteket engedve át Miskolcnak,

11 s az újkor végére a Sajó Miskolc körüli folyása is jelenősen megváltozik majd. Az 1281-es oklevélből kitűnik, hogy a főmeder Arnót mellett vonult el, miután érintette Sajósenyét, Sajóvámost és Pálfalát, és az „Ecsegről Keresztúron, Besenyőn át Miskolchoz lefutó mellékág - a jelenlegi főmeder - a XVIII. századi közepe tájáig csak mint »Előér« szerepel a régi írásokban" - írja 1926-ban Nyíry Dániel, Miskolc főlevéltárosa.

12 De más volt a folyása a középkorban Miskolc másik fontos, a Miskolc nemzetség szállásbirtokán folyó víznek, a Szinvának is, mivel még Miskolc birtokon délre fordult, s a HejŐvel párhuzamosan haladt. A Bükkből eredő Szinvát Nagy Lajos 1373-ban Diósgyőrben (vagyis a Szinva partján) kiadott oklevelében magyarul is megnevezi: Synwapataka néven, ami arra mutat, hogy a középkor embere is pataknak tartotta, és birtokos jelzős kifejezéssel adott nevet neki.

13 Amint a Sajó, úgy a Szinva első okleveles említését is a Miskolc nemzetség tagjainak birtokairól szóló oklevélben találjuk meg. 1296-ban Miskolc nembeli Jakab fia Péter mester és Pál az eg10 BANDI Zs. 1985. 19. sz. 11 ZSÍROS S. 1993. 39. p. 12 NYÍRY D. 1926. 3. p. 13 WENZEL G. 1873. 32. p.