Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA - GYULAI ÉVA

MISKOLC KÖZÉPKORI TOPOGRÁFIÁJA FOLYÓK - HATÁROK - UTAK Anonymus XIII. század eleji Gestájának leírása, amely a Szerencset elhagyó honfoglalókat Bors vezetésével a mai Miskolc környékén, a Hernád, Sajó, Hejő vidékén telepíti le,

1 a legmaradandóbb Miskolc természetföldrajzi viszonyait illetően maradt, hiszen Szerencset Miskolchoz az a természeti átjáró kapcsolja, amely kapuként köti az alföldi medencét és az erdélyi, balkáni területeket északhoz, egészen a Balti-tengerhez, illetve Kelethez, a távolabbi kijevi területek felé. Ez az átjáró egyben az Alföld és Felföld találkozási pontjánál jelöli ki a későbbi település és környékének helyét mind a Kárpát-medence földrajzában, mind lakói életében. A közelebbi természeti környezetbe sem lehetne jobban beágyazni Miskolcot annál, amint a Névtelen jegyző tette, hiszen a közeli Tisza, mint főfolyó, mellett - a Szinván kívül - megemlíti Miskolc összes jelentős folyóvizét. A vizek, mint földrajzi tájalkotó és -alakító tényezők, határvonalak, utak, utak akadályai és összekötői, megélhetést segítő vagy biztosító források, a középkori Miskolc emberének életében döntő szerepet vittek. Amikor Anonymus Diósgyőrt és Miskolcot együtt említi, a két hely és település összekapcsolása is hasonlóan természetföldrajzi meghatározottságon nyugszik, mint a vizek említése, hiszen a miskolc-diósgyőri medence felszínén jön létre az a 1 SZENTPÉTERY I. 1937-1938. I. köt. 72. p. „Et castra metati sunt iuxta fluvium Heuyou usque ad Tibiscum et usque ad Emeud et permanserunt ibi per unum mensem. Ibi etiam dux dedit Bungernec patri Borsu terram magnam a fluvio Topolucea usque ad fluvium Souyou, que nunc vacatur Miscoucy et dedit ei Castrum, quod dicitur Geuru et illud Castrum filius suus Borsu cum suo castro, quod dicitur Borsod, unum fecit comitatum."