Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

A MISKOLCHOZ CSATOLT TELEPÜLÉSEK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE - DRASKÓCZY ISTVÁN

nem. Ez a körülmény természetesen nem azt jelenti, hogy ne lehetett volna itt gabonát őröltetni. A szomszédságban fekvő, szőlőtermelő hellyel szemben a falu kisebbnek látszik. Utcás település volt. Utcáját 1515-ben Horvát Gergely kapuval zárta le, ami természetesen vitára adott alkalmat. A birtok határai között folyt a Hejő, amelyen híd ívelt át.

48 TAPOLCA, GÖRÖMBÖLY ÉS MINDSZENT A tapolcai apátság birtokai (Tapolca és Görömböly) alig kerültek be történeti forrásba. Tapolca apátságáról már a XIII. század elejétől kezdve vannak adataink. Görömböly szláv eredetű helynév, amely a táj dimbes-dombos jellegére utal. Neve alapján ezt a helységet is Árpád-korinak tarthatjuk. Maga a helység először 1358-ban bukkant fel, mint ami szomszédosa egy Nyéken eladott földdarabnak. 1393-ban Jolsvai Leusták nádor és Kaplai János országbíró itt adtak ki oklevelet. 1493-ban lakói a szomszédos Csaba szántóit használták. Két esztendő múltán az egri vikárius küldte ki papját, hogy János miskolci plébános és Csabai Kovács István perében vizsgálatot tartson. Sorsuk egy volt az apátság sorsával.

49 Mindszent területe a Mindenszentek tiszteletére szentelt templom környékét foglalta magába. A középkorban Miskolchoz tartozott, így története azonos a város történelmével. 48 MOL. Dl. 67495. és 84081. sz. 49 GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 810. p. KISS L. 1988. I. köt. 529. p. NAGY I.-NAGY GY. 1878-1920. VII. köt. 290. p. MÁLYUSZ E. 1951-1958. I. köt. 2754. sz. MOL. Dl. 83962. sz. BORSA I. 1993. 76. p. Lásd kötetünknek az egyházi intézmények topográfiájáról szóló fejezetét.