Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

A MISKOLCHOZ CSATOLT TELEPÜLÉSEK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE - DRASKÓCZY ISTVÁN

kell, ezek egyike a Csabáról már ismert Kovács István volt, aki a törzsbirtoka felé eső határrészt, illetve Szirmahomokát (részben) szerezte meg.

45 Feltűnő, hogy a XV. század második felének forrásaink olyan miskolci lakosokról tájékoztatnak, akik épp Szirmán vesznek zálogba földeket. 1469-ben Temesvári Mihály plébános és fivére, Domonkos 50 aranyforintért így jutott hozzá egy Szilas nevű réthez. 1478-ban Kun Demeter egy másik, Jenke felé eső rétet (a Szinva mellett) 13 aranyforintért, 2 köböl gabonáért, félhordónyi borért vett zálogba. 1479-ben Pap Albert és János a Kishelretlte nevű tűtermő helyet 4 aranyforintért szerezte meg. 1481-ben Barius János 8 aranyforintot tett le polgártársai, Imre és Miklós földje melletti darab rétért. A következő esztendőben a plébános és Basy Barnabás (ugyancsak a városból) hányada mellett elhelyezkedő rét zálogösszege 12 aranyforintot tett ki. Bata Gergely polgár fizette ki ezt az összeget. 1489-ben Vince Benedeknek 11 aranyforintért a Kysreeth nevű kaszálót kötötte le Szirmai Ambrus. Ő utóbb a Zylas nevű réthez is hozzájutott. Özvegye, Anna csupán 1508-ban adta vissza a két kaszálót Szirmai Mihálynak. 1516-ban András miskolci plébános és Szirmai Pál kötött üzletet egymással. Egy csabai szőlőért és 18 aranyforintért a papi ember két jobbágytelek tulajdonosa lett Szirmán.

46 Csabával szemben a falu vizenyős, homokos határa szőlőtermelésre kevéssé volt alkalmas. Szántóföldi művelés ugyan folyt itt,

47 de láthatóan rétjei és legelői vonzották ide a szomszéd város lakóit. Csabán tehát a bortermelésben, Szirmán pedig az állattartásban érdekelt miskolciak igyekeztek földekhez jutni. Ennek a törekvésnek az lett a következménye, hogy ez a település szintén a közeli város szoros érdekkörébe került. Még egy szempontból össze lehet vetni Szirmát és Csabát. Miközben az utóbbi helyen gyakran hallunk malomról, itt egyáltalán 45 MOL. Dl. 83948, 84016, 84051, 84081, 67457, 67481. és 67486. sz. 46 MOL. Dl. 67445, 67462, 67471, 67491, 83829, 83839, 83865, 83885. és 107808. sz. A miskolciak egyébként Jenke iránt is érdeklődtek (MOL. Dl. 67461. és 83930. sz.) Csabai Horvát Gergely Jenkét a miskolci Mindenszentek egyháznak adta. A pusztából csupán egy rét maradt az eredeti tulajdonos, Szirmai Mihály kezén (SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 145-147. p.) 47 MOL. Dl. 83948. és 107808. sz.