Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

A MISKOLCHOZ CSATOLT TELEPÜLÉSEK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE - DRASKÓCZY ISTVÁN

az itt birtokos nemes család ekkor Korom Tamásnak zálogosított el, s ettől kezdve a források többnyire Koromháza részeként emlegetik (Csaba felé feküdt). Északi és keleti határai miatt a birtokosoknak számos pert kellett vívniuk. 1325-ben és 1347-ben Miskolc határai még egész Alzsolcáig és Nolajig elnyúltak, nem véve arról tudomást, hogy eme két utóbbi község közvetlenül Jenkével (és Szirmával) volt határos. Utóbb kiderült, hogy Szirma és Csaba Miskolctól délre egyaránt igényt formált a Sajó partvidékére. Végül mind a két településnek jutott darab a Sajó partjából. A XV. század elején Szirma és Jenke sikerrel verte vissza a váradi káptalan szándékát, hogy a folyó nyugati partjára is kiterjessze birtokát. így maradt eme két helység tartozéka továbbra is Thivkwrthelek és Pokragh. Szirma és Jenke között haladt a Muhit Felsőzsolcával összekötő főút, amely feltehetően Szirmánál ágazott el Miskolc felé.

41 Földrajzi helyzete alapján a község területét a Miskolc nemzetség korai birtoktömbjéhez sorolhatjuk.

42 Ugyanakkor igen korán elszakadt ettől a birtoktesttől. Legalábbis erre következtethetünk abból a tényből, hogy még 1376-ban is Petrinek volt a leányegyháza. Ez a körülmény a tőle délre fekvő faluhoz való közelebbi kapcsolatára utal.

43 A középkorban a település legfőbb birtokosa a Szirmai nevet viselő nemes család lett, amely a szomszédságban (így Csabán és a XV. században elpusztásodó Jenkén) szerzett magának birtokrészeket. Szirmai György 1417-ben címeres levelet kapott. Javaikban Hunyadi János, V. László és Mátyás egyaránt megerősítették őket.

44 Ugyanazt a megosztottságot, amit Hejőcsabán tapasztaltunk, ebben a faluban nem látjuk, ám a törzsbirtokos família mellett kisebb-nagyobb darabokhoz mások is hozzájutnak. Mondani sem 41 MOL. Dl. 1109. sz. (SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 35-36. és 45-47. p.), MOL. Dl. 452, 75026. és 96773. sz. MÁLYUSZ E. 1951-1958. I. köt. 1577. és 5555. sz., BORSA I. (szerk.) 1993-1994. IV. köt. 185. és 290. sz. SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 69-70. p. (1398-as datálására: MÁLYUSZ E. 1951-1958. I. köt. 5462. sz.) Szirmahomoka hovatartozását a XV. század végén vitatták (MOL. Dl. 83918. sz.) 42 LEVELES E. 1927-1928. 194. p. 43 MOL. Dl. 6390. sz. Sem Szirma, sem Petri ismert birtokosait nem tudtuk kötni a Miskolc nemzetséghez (GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 801. p.) Az imaházat Szent Ilona tiszteletére szentelték. 44 MOL. Dl. 67416-67420, 67430-67431, 67436, 67440, 67461. és 67464. sz.