Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

A MISKOLCHOZ CSATOLT TELEPÜLÉSEK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE - DRASKÓCZY ISTVÁN

a környék népe az egri egyháznak rótt le. 1492-ben ugyanis a miskolci, 1493-ban pedig a sajószentpéteri tizedkerületet vette bérbe. De foglalkozott állattartással is. Övé lett Szirma, Koromháza, Boldva, Vadna, Abod, Zsolca, Kazinc egy része. Kazincon és Boldván a vámbevételek fele ugyancsak őt gazdagította. Halálakor eme borsodi részek mellett két Torna megyei (Szelice és Petri) és három Abaúj megyei (Gönyű, Csány, Papi) faluban feküdtek telkei. Egy ideig Sáros megye nemesei közé is számíthatta magát. A szomszédos Miskolcon nagy házzal, mészárszékkel, malommal és természetesen szőlővel büszkélkedhetett. Miskolcon a Szent István-templomban oltárt alapított. Elsősorban azonban a pálos szerzetesekhez kötődött, a diósgyőri kolostorukat választotta temetkezési helyéül. Emellett a diósgyőri, a sajóládi és a vámosi remeték rendházában misealapítványt tett. Vagyona Horvát Gergelyé lett, aki leányát vette nőül. Horváttal együtt erre a vidékre települt át szlavóniai rokonsága is, bár birtokaik megmaradtak a töröktől fenyegetett déli tájakon. Horvát tovább gyarapította az örökséget. Második házassága révén bekerült Baranya megye nemesi társadalmába, ám Borsodban érezte magát otthon. Apósánál nagyobb karriert futott be. Tagja lett a királyi udvarnak, 1520-1521-ben pedig reá bízták a diósgyőri vár gondját. Leányát ugyancsak udvari emberhez, Jánoki Oszvaldhoz adta nőül.

39 SZIRMA Miskolctól délre, a Hejő és a Szinva között fekvő Szirma községre vonatkozó első biztos adatunk csupán 1343-ból származik.

40 A középkorban Miskolc, Csaba, Koromháza, Tokaj, Zsolca, Petri és Jenke voltak vele szomszédságban. Nyugati határai átnyúltak a Hejőn. 1398-ig területéhez tartozott a Szirmahomoka nevű határrész, amit 39 MOL. Dl. 20369, 20252, 83972, 83940, 83879, 83855, 83893, 84023, 83949, 84014, 84015, 84018, 84057. és 84182. sz. K. KOVÁCS L. 1972. passim; GYULAI É. 1995. 15. és 20-22. p. SZENDREI J. 1886-1991. III. köt. 170. p. MOL. Df. 233223, 251488. és 252619. sz. MOL. Filmtár 493. tekercs; KNAUZ F. 1863. 149. sk. p. (Az itt leírtakat másutt részletesebben kifejtjük.) 40 NAGY I.-NAGY GY. 1878-1920. IV. köt. 379. p. Vö. KOMÁROMY A. 1893. passim.