Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

A MISKOLCHOZ CSATOLT TELEPÜLÉSEK KÖZÉPKORI TÖRTÉNETE - DRASKÓCZY ISTVÁN

Senyéi István, Miskolci Péter, Kaloc Pál bíró, egy másik Kaloc, Ferenc, kik az uralkodó jobbágyai voltak, Rác Gál pedig Mályi Tamás jobbágya. Büki Andrásnak 1505-ben kilenced járt a bor után. Nem véletlenül lett tehát Csaba tizedkerület központja.

35 A másik gazdasági erőforrást a malmok képezték. A hely alkalmas volt malmok kialakítására. Részben a Hejő partjára telepítették az épületeket, részben külön árkot ástak. Az 1470-es évek végén a miskolci plébános csatornát készíttetett, amelynek révén a folyócska vizét elvezették, úgyhogy Kovács István a Hejő partján fekvő két malmát nem tudta működtetni. Ezek egyike a Hejőtől keletre, nemesi udvarháza közelében feküdt. A másik a víz túlsó partján, nyugatra, a Telek nevű utca mellett helyezkedett el. Ennek közelében dolgozott hajdan a Szuhaiak malma is, ám a XVI. század elejére már pusztán árválkodott, felhagytak az őröltetéssel benne. Ezenkívül a pálosoknak, a tapolcaiaknak és az uralkodónak is működött még malma. Vagyis egyszerre legalább öt-hat helyre hozhatták a parasztok gabonájukat. Tudunk arról, hogy 1505-ben egy nyéki jobbágyot vertek meg az úton, miközben búzáját Csabára hozta.

36 Természetesen a gazdálkodás hagyományos ágai, a szántóföldi termelés, a rétgazdálkodás sem hiányoztak a falu gazdasági életéből. 1452-ben Csabai Pál Tokaji Lőrinc szántóföldjéről 30 kepe gabonát vitt el. Az eset hónapokkal az aratás után, októberben történt, mutatva, hogy a termést sokáig a földeken tárolták. Egy 1412ben keletkezett határjárásból az derül ki, hogy a szántók egy része a Hejő közelében feküdt. Rétet pedig a Damashomoka nevű földdarabtól keletre találunk.

37 A falu több utcáját név szerint is ismerjük. így a Hejőtől nyugatra helyezkedett el a Telek utca, ahol Fodor János udvarháza (prediuma) állt. Egy másik utca neve Parys volt. Ennek ellenére a települést laza szerkezet jellemezte. 1356-ban az egyik birtokos számá35 MOL. Dl. 452. sz. BANDI Zs. 1985. 572. p. ARADY N. (főszerk.) 1975-1978. I. köt. 70. p. MOL. Dl. 15731, 83900, 83949, 83953, 84026, 84026. és 107808. sz. FÜGEDI E. 1972. 60-61. p. 36 MOL. Dl. 83904, 83958, 84015. és 90283. sz. BANDI Zs. 1985. 574-575. sz. SZENDREI J. 1886-1911. ni. köt. 48-53. p. 37 MOL. Dl. 57127. sz. BORSA I. (szerk.) 1993-1994. III. köt. 2815. sz.